Maxima angyalai – új rovat!

nlc | 2006. Szeptember 05.
Levelet kaptunk: titkos kutyatelepek mûködnek az országban. Szörnyû körülmények között szaporítják az állatokat, amelyeket aztán külföldre szállítanak. Létezésükrõl nem tudnak a hatóságok.

A levél szerint az Alföldön, Egyek községben több háznál is tenyésztenek fajkutyákat szörnyű körülmények között. Ezek egyike sincs bejelentve, pedig enélkül az országban állatot tenyészteni tilos.
Elindultunk a faluba, hogy meggyőződ­jünk az igazságról. Egyek-Félhalom területén, a Fő utcán álló portán megtaláltuk a leírásban szereplő házat.
Az udvaron nagydarab, kopasz férfi telefonált, a bűz a melegben elviselhetetlen volt, a háttérben pedig látszottak a ketrecek. Igazából csak ólak voltak, valamint egy ötven centi magas, falba vágott disznóól. Mindegyikben egy műanyag vödör, állati ürülék halomban, tépett, koszos rongyok takarták a cellákat, gondolhatnánk, hogy az árnyék miatt – de inkább a kíváncsi szemektől takarva a kutyákat. Mert a ketrecekben 8-10 kölyökkutya fekszik, vagy rágja a rácsot.


A helyszín

Dülöngélő disznóól, de úgy tűnik, nem éri meg a sertéstenyésztés, mert benne most bullterrierek élnek. Egy asszony jön etetni: vekni kenyeret visz az ólakhoz, azt dobja be a kölyköknek. Kenyér és víz – itt nem költenek sokat az állatokra…
A levél írója szerint Egyeken több helyen is tartanak fenn kutyagyárat. Megkérdeztük a helyi közértben, tudnak-e valakit ajánlani, mert fajkutyákat szeretnénk venni. Erre több nevet is kaptunk, hogy „állatokat tenyésztenek, állítólag külföldre”.
A szakember, akit magunkkal vittünk, Árkosi József, a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség szakértője, az állatkínzásgyanús ügyek felderítésével foglalkozik. Az ő nevéhez kötődik a „soproni kutya-Mengele-telep”
és a „dobermanngettó” felderítése.






A szakértő

„Minden tenyészetet a település jegyzőjénél kell bejelenteni, aki jogosult ellenőrizni az állatokat. Ez itt szemmel láthatóan nem történt meg.
A kölyökkutyák angol buldogok, ez a fajta kifejezetten társasági kutya, igényli az ember közelségét. A meleg ellen légzési problémák, a hideg ellen rövid szőrzete miatt nem tud védekezni.
Állatkínzás disznóólban tartani őket. A bullterrierek pedig munkakutyák.
A sötét disznóólakban mozgási lehetőség nincs, ingerszegény a környezetük. Szemmel láthatóak a higiéniai hiányosságok, az állatok koszban, mocsokban fekszenek.”
Amire kíváncsiak voltunk, hogy ennél a fajtánál a nevelési körülmények miatt fennáll-e a veszély, hogy később agresszívek lesznek, a család tagjaira, esetleg kisgyerekekre támadnak.
„Az a kutya, amelyik ingerszegény környezetben, állandó emberi gondoskodás nélkül nő fel, a későbbiekben nem tudja elsajátítani az emberrel való együttéléshez szükséges viselkedésformákat. Nem ismeri az ember metakommunikációját, jelzésrendszerét, és mivel nem tudja értelmezni, félre is érti.”







A cikk folytatását a Maxima 36. számában olvashatjátok!

 
Most minden olvasónak ajándék jóstáblával!

Exit mobile version