Betegsége figyelmeztetõ jel volt

nlc | 2007. November 13.
Néhány hétre eltûnt a képernyõrõl Lilu, az RTL Klub Reggeli mûsorvezetõje, egy súlyos betegség miatt. De végül mégis hasznára vált a kényszerpihenõ: végre volt egy kis ideje önmagára.

Egy hétfő reggel történt. Bár Lilu rosszul érezte magát, de tudta, indulnia kell. Hiszen nélküle nem kezdődhet el az adás, az RTL Klub reggeli műsora. Beért, elkezdte, de ő is érezte, hogy minden olyan furcsa körülötte. Ő, a szavakész műsorvezető belekeveredett a mondandójába, és szédült is, és mintha a stúdióban is kevesebb lett volna a fény, mint máskor…  





Mellhártyagyulladás

„Nagyon megijedtem – meséli Lilu. – Hirtelen azt sem tudtam, mi történik velem. Persze akkor még csak azt hittem, hogy felszaladt a lázam, és hamar túl leszek rajta, kedden vagy szerdán minden visszazökken a saját kerékvágásába. Másodszor akkor ijedtem meg, amikor az orvos megvizsgált, és megállapította, hogy mellhártyagyulladásom van. És két hétig nem mehetek sehova. Hogyan oldják meg a kiesésemet? Ki fog helyettesíteni?”  
De a betegsége kikövetelte a magáét. A tévé megoldotta a helyettesítést, Lilu ágynak esett. „Az első öt napon nem mozdulhattam ki a párnák, takarók és borogatások közül. Nagyon magasra szökött fel a lázam. Utána is lázas maradtam, de legalább már egy-egy fél órára össze tudtam szedni magamat. Fájt a fejem, apró darabokra tört körülöttem a világ.” Egy hétbe telt, mire egyáltalán felkelhetett az ágyból. „Ekkor már üldögélhettem a kanapén, kicsit tevékenykedhettem, de nagyon hamar elfáradtam.”





Az első figyelmeztetés

A betegség nyugalomra kényszerítette. Ráért végiggondolni a dolgokat. És ekkor villant be Lilunak, hogy Soma előre megmondta, mintha megérezte volna. A betegsége előtti héten az énekesnő volt a Csak csajokban az utolsó heti vendége. „Azt mondta nekem, hogy meg kell tanulnom egyedül lenni egy kicsit – idézi fel a közös műsorvezetés idejét Lilu. – Meg kell tanulnom, hogy odafigyeljek saját magamra, hogy egy kissé befelé forduljak. Nyilván azt látta meg bennem, mennyire mocorgó, nyüzsgő, nyugtalan ember vagyok, hogy ezerfelé figyelek, folyamatosan beszélek, néha talán kapkodok is.” Lilu addig a beszélgetésig azt gondolta, hogy aktivitása, pörgőssége egyértelműen jó tulajdonság, ami csak hasznára van, de most elgondolkodott. „Nem biztos, hogy kellőképpen tudom magam fegyelmezni – vagy talán nem is a fegyelem a legjobb szó… –, nem biztos, hogy megtalálom a legmegfelelőbbet, amikor annyi mindent kell mondani, és nem biztos, hogy tudok jókor csöndben maradni… érdekes volt hirtelen Soma szemével látnom magamat.”


A cikk folytatását megtalálod a legújabb Maximában, most kétszínű szemhéjfestékkel! Keresd az újságárusoknál!

Exit mobile version