A lagom zöldje – A svéd életérzés 4 növénye, amiknek illata is különleges

Minden országnak megvannak a maga jellegzetes növényei. Virágok, amik nem hiányozhatnak a mezőkről, őshonos fák, amik árnyas erdőket alkotnak. Vannak, melyeket leszakítani is vétek, másokból gazdag bokrétákat szednek a vázába, virágkoszorút fonnak az árnyékban. Így van ez Svédország esetében is, melynek őshonos növényei közül most pár különleges szerepet kapott: illatukból parfümöt készítettek, mely olyan, mintha az országot, annak életérzését, szemléletmódját fogalmazták volna meg az illatok nyelvén. Ismerd meg ezeket a vad szépségeket, amik különleges múltra tekintenek vissza.

Varádics

Hosszabb nevén gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) a mezők vadvirága, mely Európában, Szibériában és Amerikában is őshonos évelő növény. Élénk sárga, gombszerű virágai vannak, szárát megdörzsölve fűszeres, kámforos illatú. Már az ókori görögök is gyógynövényként használták, neve, a tanacetum is a görög athanasia, azaz halhatatlanság szóból ered. Lukianosz görög bölcselő is megemlékezik az Istenek párbeszédei művében e növényről, mint aminek nedve hahatatlanná tette Zeusz szerelmét. Történt ugyanis, hogy Zeusz beleszeretett a trójai király fiába, Ganümédészbe, ezért sas képében leszállt hozzá, és felvitte magával az Olümposzra. Az ifjú az istenek pohárnoka lett, e kapcsán írja Lukianosz: “Vidd őt, és mikor ivott a halhatatlanságból (athanasia), hozd vissza mint pohárnokot közénk.” 

Később, a középkorban I. Károly frank császár, a Frank Birodalom megalapítója volt az, aki szorgalmazta, hogy a kolostorkertekben is termesszék e szívós vadvirágot, amit a kereszténységben Alexandriai Szent Atanázhoz kötöttek. Az Ortodoxia atyját öt alkalommal is száműzte négy különböző római uralkodó, köztük I. Constantinus római császár is, innen ered a mondás, Atanáz az egész világ ellen. 

Igaz, manapság mint fogyasztható gyógynövény már nem tartozik a legnépszerűbbek közé, az angol konyhában például egy hagyományos húsvéti torta ízesítésére használják kivonatát. 

A varádics illata legalább olyan különleges mint története, természetes üdeséget, pozitivizmust áraszt. A zöld, gyógynövényes, aromás (foguere) illatok közé tartozik, éles, fűszeres, gyógynövényekre jellemző, kesernyés illata van. Olaját nem használják széles körben, néhány niche parfümben lelhetünk rájuk, (jellemzően unisex illatok esetén), holott egy igazán egyedi, összetett illatról van szó.

Illatos mirhafű

A spanyol turbolyaként (Myrrhis odorata) is ismert növény cserjésekben, erdőszéleken és az utak szélén, vagy magasan fekvő réteken egyaránt megtalálható. Egészen magasra, akár két méteresre is megnövő, erős szárú növény, melynek apró, fehér virágai tányérszerűen helyezkednek el. Erőteljes ánizsillatot áraszt, innen egy másik, közismert megnevezése, a vadánizs. Fiatal, zsenge hajtásai, levelei fogyaszthatók is, ételek ízesítésére tökéletesen alkalmasak, és érdemes tudni róla, hogy gyógynövényként is számon tartják. Emésztésserkentő, nyákoldó hatású, leveléből és magjaiból gyomorkeserű is készíthető.

Az illatos mirhafű illata, csakúgy mint a varádicsé, a zöld, gyógynövényes, aromás illatok közé tartozik, likőrösen édeskés, zabolátlan illat, amelyről a szabadság, a határtalanság érzése juthat eszünkbe.

Vad rozmaring

Ez az örökzöld levelű cserje (Rhododendron tomentosum) akár másfél méter magasra is megnő, erős, aromás illata van. Svédországban skvattramnak nevezik, az egész országban előfordul, főként a lápokon, de nedves erdős részeken, mocsaras területeken is megtalálható. Gyógynövényként is ismert, Észak-Amerika őslakos népei például leveléből az úgynevezett Labrador teát készítik, mely képes a megfázás tüneteit kezelni, a köhögést csillapítani.

Mi több, a 14. századot megelőzően, a komló nélküli sörök idejében, az észak-európai népek körében közismert alapanyag volt, melyből sört készítettek. Azonban csak óvatosan a tea- vagy sörfőzéssel, a növénynek ugyanis minden része mérgező terpéneket tartalmaz, mely nagy mennyiségben képes befolyásolni a központi idegrendszer működését. A 18. század bátor német sörfőzői ennek okán, bár tudományosan vélhetően nem megalapozva, ám bódító hatását annál inkább ismerve, döntöttek úgy, belefőzik italukba a vad rozmaringot, hogy a nedű még részegítőbb legyen. Pechükre kiderült, hogy a vad rozmaringos sör nagy mennyiségben agresszívvá tette fogyasztóikat, így végül jobbnak látták elhagyni.

Svédországban, illetve általában a skandináv országokban, a népi gyógyászatban is ismert növénynek számít évszázadok óta, melyről Carolus Linnaeus svéd természettudós is értékes feljegyzéseket készített a 18. században. Hiába, a vad rozmaringra is igaz a mondás: Kis mértékben orvosság, nagy mennyiségben méreg.

A vad rozmaringnak az illata is képes felkorbácsolni érzelmeinket, a belőle kinyert halványzöld illóolaj friss, éles, és roppant aromás illatú. Olyan, mint a hűs forrásvíz, mely bőrünkhöz ér.

Nyírfa

Svédországban hatalmas nyírfaerdőket találhatunk, nem csoda, ha a parfümkészítőket e sudár fák is megihletik, ha az ország jellegzetes növényeiről van szó. A nyírfa alavetően finoman édes, fás, markánsan zöld illatú, amely jellemzők különleges változáson esnek át, ha a fát izzítani, égetni kezdjük. Édes jellege ekkor méginkább előtör, a hozzá keveredő füstösség olyan elegyet alkot, mely segíti a nyugodt kikapcsolódást – nem csoda, hogy a természet füstölőjeként is szokták emlegetni a fát. (Persze a pontos illat attól is függ, milyen színű a nyírfa: szürke, fehér, fekete és sárga nyírt is megkülönböztethetünk, de nyugodjunk meg, ha nem vagyunk parfümőrök, e különbségek nüansznyinak fognak tűnni.)

Kíváncsi vagy rá, hol lelhetsz rá ezekre a különleges illatokra?

Az Oriflame új, Svédország ihlette parfümpárosa, az .SE Swedish Experience Blazing Warmth és .SE Swedish Experience Wild Hearts tartalmazza e növények illatjegyeit.