Ugyan tudományosan nem igazolt, hogy januárban lenne az év legdepressziósabb napja, vagy hogy egyáltalán létezik-e olyan dátum, amikor az emberek nagy része különösen letargikusnak érzi magát, de tény, hogy a téli hónapokban – főleg, amikor kint ijesztően süvít a szél – szívesen kapaszkodunk mindenbe, amitől kerekebbnek látjuk a világot.
És lehet, hogy ebben most a divat is tud segíteni, mert szinte bármelyik márka honlapján böngészünk, azok tele vannak vidám, vagyis élénk színekben pompázó és/vagy mintás holmikkal, és a webshopokat pörgetve tényleg jobb kedve lesz az embernek, talán még akkor is, ha egyébként a decensebb, minimalista stílust érzi a sajátjának. Nem is csoda, hogy mostanában sokat lehet olvasni az ún. dopamin dressingről, vagyis arról, hogy az öltözködésünk hogyan tudja pozitívan befolyásolni a hangulatunkat. És ugyan vannak, akik ezzel a kifejezéssel az előbb már említett élénk színű és mintás kollekcióikat hirdetik, de ez nem teljesen fedi le azt, hogy mit is jelenthet a dopamine dressing, ami egyébként nem is feltétlenül ennek a szezonnak a hozadéka.
A divat mondja meg, hogy vagy?
De honnan jött ez az elnevezés? A dopamin, amit ugye sokan boldogsághormonként emlegetnek, egy olyan vegyület, ami neurotranszmitterként, vagy ingerületátvivő-anyagként nagyon fontos szerepet játszik a jutalmazó rendszerben. Ha a dopamin nagy mennyiségben szabadul fel az agyunkban, az boldogság- és elégedettségérzettel jár, ez pedig arra ösztönöz minket, hogy megismételjük azt a cselekvést, amely kiváltotta ezt az érzést, ez lehet a kedvenc számunk meghallgatása, kedvenc ételünk elfogyasztása, egy kiadós edzés és igen, egyes kutatók szerint akár az öltözködésünkkel is hathatunk arra, mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben.
Dr. Dawnn Karen, amerikai divatpszichológus is hisz abban, hogy a külsőnkkel tudunk hatni a belsőnkre, az öltözködésnek valóban van hangulatjavító hatása. Amikor például a pandémia alatt az egyik orvosként dolgozó ügyfele azzal fordult hozzá, hogy a világjárvány óriási pszichés terhet ró rá, ő azt tanácsolta neki, hogy mindennap viseljen valami sárgát, lehet az akár egy sárga zokni is vagy éppen ha akarja, sárgára is festheti a körmeit. „Körülbelül egy hét elteltével arról számolt be, hogy valóban jobb lett kedve, és ez pozitív hatással volt pácienseire is” – tette hozzá.
Persze nem csak a színeken múlik az, hogy egy adott ruhadarab vagy kiegészítő milyen hatással van ránk, bár tény, hogy évszázadok óta téma az, hogy egyes árnyalatok hogyan befolyásolják lelki, szellemi és fizikai jó létünket. Ott van például a színpszichológia, amely azt tanulmányozza, hogy a színek milyen hatással vannak az emberi viselkedésre, és ugyan vannak olyan megállapítások, amelyek tudományosan megalapozottak, vannak olyanok is, amelyek kevésbé, néhányan a kromoterápiát, vagy színterápiát mint alternatív gyógyászati módszert áltudományosnak tartják.
Az több, a témával foglalkozó cikkben is felmerült, hogy a színeknek nem feltétlenül van univerzális jelentésük, hatásuk, hogy kiből milyen érzéseket, asszociációkat vált ki egy-egy árnyalat, az számos tényezőtől függ, a személyes tapasztalat is befolyásolhatja ezt, ahogyan az is, hogy adott közegben, kultúrában, amiben az illető él, mit gondolnak az adott színről, gondoljunk csak arra, hogy a gyász színe nem csak a fekete lehet. „Az Egyesült Királyságban sokak szerint a piros szín a haragot jelképezi, de ez nem mindenhol igaz a világon, ami arra utal, hogy nem magában a szín vált ki valamilyen érzést, ehelyett lehet, hogy ez egy tanult asszociáció. Gondoljunk csak arra, hogy a lila színt – legalábbis a nyugati kultúrákban – történelmileg a nemességgel vagy a luxussal társítják. Nem azért, mert a lila színben van valami, hanem mert a lila pigment a múltban drága volt, és ezért használták a királyi és nemesi festményeken, hogy megmutassák gazdagságukat” – fejtette ki a Refinery29-nak Alice Skelton, a Sussex-i Egyetem munkatársa, aki szerint egyelőre nem tudjuk bizonyítani, hogy közvetlen, pszichológiai változást okoz a színekkel való interakció.
Fotó: Streetstyleshooters/Getty Images
Vagyis könnyen lehet, hogy valaki hiába vásárol be a színes, szagos ruhakollekciókból, hiába cseréli a gardróbja egy részét fűzöld, rikító pink vagy narancssárga holmikra, a tükörbe nézve mindent fog érezni, csak elégedettséget és örömet nem. Minden azon áll vagy bukik, hogy mi magunk milyen jelentést társítunk az adott ruhadarabhoz, milyen élményeink fűződnek hozzá, kellemesek vagy kellemetlenek.
Erről szól az ún. enclothed cognition elmélet is. „Ez az elmélet bebizonyítja, hogy az egyes ruhákhoz társított tulajdonságok milyen óriási hatással vannak ránk, hogy elég erősek ahhoz, hogy megváltoztassák azt, hogyan érezzük magunkat, sőt még azt is, hogyan viselkedünk. Így például, ha egy sárga pulóvert a boldogsággal asszociálunk, akkor ezt viselve boldogabbnak érezzük majd magunkat” – nyilatkozta a Harper’s Bazaar magazinnak Shakaila Forbes-Bell divatpszichológus.
Az elmélet egyébként nem ő nevéhez fűződik, Adam D.Galinsky szociálpszichológus és Hajo Adam szervezeti pszichológus dolgozta ki, és csak egyik tényezője a szimbolikus jelentés, a másik a viselés élménye. Vizsgálataik főszereplője egy fehér köpeny volt, ami kísérleteikben ez hol orvosi köpenyként viselték a résztvevők, hol festőköpenyként, és az eredmények azt mutatták, bizonyos feladatokban sokkal jobban teljesítettek azok, akik azt hitték, orvosnak öltöztek. És persze más kutatások is foglalkoztak a témával. A Kaliforniai Állami Egyetem és a Columbia Egyetem pszichológusainak 2015-ös tanulmánya szerint is közvetlen hatással lehetnek a gondolkodásunkra az általunk választott ruhák . „Az öltözködés nemcsak azt befolyásolhatja, hogy mások hogyan látják az embert, és hogyan látják magukat az emberek, hanem magát a döntéshozatali folyamatot is” – írták a kutatók a Social Psychological and Personality Science című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Egy problémával kevesebb
Nem vagyunk egyformák, vannak, akik szeretnek öltözködni, vannak, akik szeretnek merészen öltözködni, és vannak, akik számára az, hogy éppen mit viselnek, az egy sokadlagos dolog, nem igazán akarnak erre a kérdésre energiát pazarolni. Sokan ezzel magyarázták azt is, hogy Steve Jobs, Barack Obama vagy Mark Zuckerberg ruhatára miért (volt) olyan egysíkú, hiszen ha nem kell mindennap azon agyalni, hogy az ember mit vegyen fel, akkor sokkal jobban tud koncentrálni az igazán fontos döntésekre, kevesebb az esély arra, hogy a döntési, vagy a kognitív fáradtság a legrosszabb helyzetben lesz úrrá rajta.
A magabiztosság egyébként fontos kulcsszó a történetben. „Ha jól érezzük magunkat abban, amit viselünk, hajlamosak vagyunk magabiztosabbak érezni magunkat. Ez pedig azzal jár, hogy megváltozik a testtartásunk, a hangunk és a nonverbális kommunikációnk, és persze hatással van ránk az is, mások hogyan reagálnak ránk. Ha pozitív a visszajelzés, az növeli az önbizalmunkat, és ez kihat a közérzetünkre” – nyilatkozta a Stylist magazinnak Carolyn Mair viselkedéspszichológus és A divat pszichológiája című könyv szerzője. Bell pedig úgy fogalmaz, a ruháink akár páncélként is funkcionálhatnak.
Az emberek az öltözködési stílusuk megváltozásával változást tapasztalnak az érzelmi állapotukban. Ha olyan ruhákat viselünk, amelyekben magabiztosnak, boldognak és erősnek érezzük magunkat, akkor azok páncélként megvédhetnek a negatív érzésektől és tapasztalatoktól.
És persze a társított érzelmeknek, a saját tapasztalatoknak ebben is nagy szerepe lehet. Ha van egy ruhadarabunk, amelyet akkor viseltünk, amikor egy sikeres tárgyalást fejeztünk be, vagy egy állásinterjúra vettük fel, majd megkaptuk az állást, akkor szimbolikus jelentést hozhatunk létre a ruhadarab körül, amely „erőt” ad neki.
Black is my happy colour
A cikkben már olyan sokszor emlegetett személyes jelentés az, ami miatt tévedés azt gondolni, hogy csak vidám, világos színekbe öltözve érezhetjük magunkat jól a bőrünkben, vannak, akiknek a fekete színhez fűződnek kellemes emlékei vagy érzései, sokan vannak, akik úgy érzik, sokkal magabiztosabbak, ha tetőtől talpig feketében vannak.
A hideg színek, mint a kék, a nyugalom és a kreativitás érzését váltják ki, míg a meleg színek, mint a piros, az izgalom és az izgalom érzését kelthetik, de a boldogság túl szubjektív élmény ahhoz, hogy egyetlen színhez lehessen kötni
– jegyezte meg Shakaila Forbes-Bell, és nem is vitatkoznánk vele. Van egy olyan élmény, vagy tapasztalás, ami viszont most elég univerzális, ez pedig a világjárvány, ennek pedig lehet egy olyan hozadéka, hogy egy emberként éhezünk a vidám, élénk színekre és mintákra, az érdekes anyagból, érdekes szabásból készült ruhadarabokra, mert ugyan a szürke mackónadrág nagyon jó szolgálatot tett az elmúlt időszakban, de itt az ideje a vizuális kalandoknak, az új, szokatlan ingerekre vágyunk, mozgat minket a felfedezés és a kíváncsiság öröme. „A pandémia sokunkat arra kényszerített, hogy a praktikumot helyezzük előtérbe az esztétikum helyett. Az emberek vágynak az újdonságra, ezért arra számítok, hogy a járvány utáni időszakban sokan közülünk sokkal kreatívabban öltözködnek majd” – tette hozzá.
Fotó: Jeremy Moeller/Getty Images
Ezzel egyetért Maria Costantino, brit divatkutató. „Mivel az öröm és élvezet kifejezés elsősorban az érzéki örömöket jelenti, és az, hogy mit viselünk, az érzékekről szól, nem meglepő, hogy a vásárlók minden olyan dolog iránt érdeklődnek, ami érzéki örömöt okoz. Ide tartoznak az új, elegáns, élénk színű ruhák is, amelyek láthatóan jelzik másoknak, hogy divatosak vagyunk és visszatért minden a régi kerékvágásba.”
Persze ha valamit tanulhattunk a fentiekből, az az, hogy könnyen lehet, hogy vannak, akiknek a szürke mackónadrág jelenti a boldogságot, mert ahhoz kötik kellemes élmények. Azt mindenesetre több szakértő is megállapította, hogy krízishelyzetek után, mint például egy gazdasági világválság vagy mondjuk egy világháború, az öltözködés mindig 180 fokos fordulatot vesz, mindig az extravagánsabb stílus lesz az uralkodó, és ez persze nemcsak a színekben érhető tetten, az első világháború után, az 1920-as években például nem annyira a feltűnő árnyalatok jellemezték a divatot, hanem például gazdag díszítettség, gondoljuk csak rojtokkal, gyöngyökkel televarrt ruhákra.
És van még egy tényező, ami nem annyira szubjektív, de ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a webshopok lapozgatása most felér egy pszichedelikus élménnyel. A divat örök körforgás, és most a kilencvenes, kétezres évek vannak soron, ami – micsoda meglepetés – a hippi korszak által inspirálva a vidám, élénk színekről és a játékos mintákról szólt.