Szándékosan törölte a múltját
Talán Attila nyerheti a legtöbbet a féléves bezártság alatt. A hét évig egyedül élő, összeférhetetlen férfi a játék előtt nem igazán tartotta a kapcsolatot szüleivel. Attila édesapja és édesanyja egyáltalán nem voltak elragadtatva a gondolattól, hogy fiuk jelentkezik egy valóságshow-ba. És Attila is azt mondta lakótársainak, hogy nincs senkije, nem szereti őt senki. „Szándékosan törölte a múltját, abban egyeztünk meg, hogy nem nyilatkozunk egymásról. Ez az ő játéka, ezért mi továbbra is szeretnénk kimaradni belőle” – mondta szűkszavúan ősszel a Attila édesapja.
Talán már le is mondott arról, hogy rá is büszke valaki
Annyi azért kiderült, hogy apa és fia között nem volt felhőtlen a viszony. A nagymama szerint Attila édesapja mogorva ember, aki nem mutatta ki az érzéseit fia felé. Attila pedig kamaszkorában megpróbált eldobni magától az életét. Erről azonban a nagymamán kívül senki sem beszél. A manipulátor játékos pedig úgy élt és úgy viselkedett a villában, mint akinek tényleg nincsen senkije. Elkönyvelte, hogy szülei nem kíváncsiak a játékra. Talán már le is mondott arról, hogy rá is büszke valaki. Karácsonykor azonban, ahogy a többi villalakó, úgy Attila is üzenetet kapott szeretteitől. Édesapja és édesanyja pedig röviden és kurtán ugyan, de biztosították arról, hogy nagyon szeretik és büszkék rá. A nagy taktikus szeme könnybe lábadt és bevallotta, meghatották a látottak, és nagyon jólestek neki a szülei szavai. „Attól félek, hogy ha ilyen érzelmeket mutatok magamból a többi villalakó előtt, akkor azzal visszaélhetnek mások” – mondta Attila, aki egy hónappal karácsony után, a jótékonysági héten ismét megnyílt és szüleiről beszélt.
Iszonyatos egy hülye voltam
Ekkor már nem volt olyan elutasító. Szavaiból úgy tűnt, sok dologra ráeszmélt. „Vidéken nőttem fel. A családom konyhakerti növényekkel, virágokkal foglalkozott. Azok a dolgok, amiket most ajándékozunk a rászorulóknak, nekünk mindig volt bőségesen… Mi soha nem éheztünk, és ezért szerencsés vagyok. Viszont nagyon kellett noszogatniuk a szüleimnek, hogy segítsek a kerti munkában, hát most felnőtt fejjel, csak azt tudom mondani: micsoda iszonyatos egy hülye voltam, mert nem tudtam azt értékelni, hogy ilyen téren nekünk mindenünk megvolt!” – mondta Attila a játékostársainak. Talán pont ezek a gondolatok segíthetnek neki abban, hogy rendezze, vagy legalább javítsa a kapcsolatát a szüleivel.