Málta – a Földközi-tenger szíve

nlc | 2006. Június 28.
Máltát az a turista választja, aki nemcsak lustálkodni akar a napon, nemcsak lebarnulni szeretne, hanem több ezer éves történelmet szeretne magába szívni.




Ez az a kis ország, amely méretével ellentétben óriási történeti és kultúrális kincsekkel rendelkezik, ahol az évszázadok hódítóinak emlékeire lelhetünk fel az épületek és romok között. A lovagok, a legendák birodalmáról van szó, és bárhol is járunk a szigeteik között, minden templom, minden barlang vagy akár egy fal is mesélhetne történelméről, ha tudna. Megteszik helyettük a lakosok, akik minden helyről tudnak egy-egy érdekes mítoszt, legendát.

A városokban sétálgatva olyan érzésünk lehet, mintha egy élő történelemkönyvben lépkednénk. Az álom és valóság szigetén vagyunk. Annyi itt a kultúrtörténeti műemlék és alkotás, amit máshol nem találnuk együtt egy helyen. Különböző évezredekből vándorolunk ki és be, katedrálisok és barokk paloták húzódnak a macskaköves utcácskák oldalán. Érdekesség, hogy a házak falai szinte kivétel nélkül mind sárga színben és annak árnyalataiban pompáznak, köszönhetően, hogy a sziget ilyen színű mészkőből áll. Érdemes a fővárost, Vallettát is felkeresnünk. A város egy hatalmas erődrendszerrel van körülvéve, szűk utcái szabályos négyzethálót alkotnak. Nem szabad kihagyni a Szent János katedrálist, a Régészeti Múzeumot. Olyan nagy az érdeklődés, hogy ide célszerű még az utazásunk előtt lefoglalni a jegyet, mert lehet, hogy ott hoppon maradunk. Valletta egyik elővárosában, Tarxienben olyan templomromokat is találunk, amelyek még az egyiptomi piramisoktól is idősebbek, i.e. 3600-2500-ból származnak. Itt láthatjuk a világ legnagyobb ágyúját is, a Száztonnás Ágyú néven ismertté vált látványosságot. Dél-Máltán, Rabat környékén érdemes megnézni a Szent Pál-barlangot. Egyes legendák szerint Pál apostol itt hirdette először a kereszténység tanait. És a legendáknak még nincs vége. Xaghra városa mellett található a Calypso barlang, ahol állítólag Odüsszeuszt tartották annak idején fogva hét évig.






Ahogy más déli népeknél is szokás, a máltaiak is imádnak ünnepelni. Nem tudunk úgy a szigetre utazni, hogy ne találjuk szembe magunkat valamilyen fiesztázó csoporttal. Az ország társadalmi életének fontos része, és mindig találnak valamilyen alkalmat arra, hogy néhány napos fesztivált rendezzenek. Díszbe öltöztetik az utcákat és az épületeket, valamint körmeneteken és koncerteken vehetünk részt. A legrégebbi népünnepély az 1090 óta minden évben megrendezett vittoriosai fieszta. Mindezekhez az ünnepekhez finom étkek is társulnak, amiket a turistáknak sem szabad kihagyniuk. A konyhájuk ihletet merített az arab, olasz és az angol konyhából is, de mindenképpen kóstoljuk meg a helyi specialitásokat is, mint péládul a pastizzit, a pikáns sajtos tészát, a fenek elnevezésű sült nyulukat, vagy leveseik közül az Aljottát, amely halleves fokhagymával és rizzsel. Mindezt öblítsük le shandyvel, amely a sör és a citromlé egy keveréke, vagy a mindenki által közkedvelt és mindenhol kapható kinnievel, amely egy narancsból és gyógynövényekből készült üdítőital.






És mi az, ami Máltán talán a legkedveltebb turistalátványosság?
A Marfa-félsziget egyik csücskében egy mesebeli falucskára bukkanhatunk, ahol eredeti díszleteiben pompázik az a kisfalu, amelyet 1979-ben építettek meg a Popeye című film forgatása miatt. Egy élmény itt sétálni, hiszen minden úgy maradt, mint ahogy a filmben is láthattuk. Mesés világ és történelmi korok emlékei? Ez Málta.


Nézd meg a többi ajánlatot! »


Íratkozz fel hírlevelünkre! »

Exit mobile version