Megterveztük: hosszú hétvége Olaszországban

Kisgyörgy Éva | 2013. Április 23.
Ha nem vagy kötve a gyerekek nyári szünidejéhez és nem a tengerparti lubickolás az első számú kedvtelésed, akkor sokkal élvezetesebb késő tavasszal utazni Olaszországba.

Nyomtasd ki és vidd magaddal a programajánlómat, és gyakorlatias tanácsokkal tarkított útinaplómat! Te hová utaznál legközelebb? Írd meg nekem, és én megszervezem!  
Kisgyörgy Éva

Összeállítottam egy hosszú hétvégi programot, amihez csak három napot kell kivenni, mégis nagyon sok és változatos látnivalót tudtok felkeresni. Az egyik fapados légitársaságnak kedd esténként van járata Bariba, ami 19.40-kor indul, így aznap még bemehettek dolgozni, legfeljebb elkéredzkedtek egy kicsit korábban. Érkezés után autóbérlést javaslok, amit mindenképp még itthonról foglaljatok le, hogy a késői landolás után már csak fel kelljen venni a gépkocsit. Az autót két okból javaslom: egyrészt azzal több látnivalót lehet belegyömöszölni a hétvégébe, másrészt akkor nem muszáj tömegközlekedéssel is megközelíthető nagyvárosban lakni, hanem megszállhattok sokkal érdekesebb, hangulatosabb vidéki szálláshelyeken. Olaszországban mindenhol rengeteg falusi vendéglátóhelyet találni. Itt, Puglia tartományban ezeknek egy sajátos formája alakult ki, az olívaligetekben található, kicsit erődítményszerű „masseria”, melyekből az egész rusztikustól a luxuskivitelűig minden színvonalban és árfekvésben óriási a választék. Kertjükben általában van egy úszómedence, házias reggelit szolgálnak fel, és mindig nagyon segítőkészek, barátságosak a házigazdák. 

Első nap: Matera, a kőbe vájt város

Az első napi programként Materát javaslom felkeresni, a mediterrán régió legjobb állapotban fennmaradt kőbe vájt városát. A barlangok már az őskorban is lakottak voltak, majd a 8. századtól a 13. századig az itteni barlangokban kerestek menedéket a Bizáncból elmenekült szerzetesek. A 15. század folyamán a földművesek alakítottak ki barlanglakásokat („sassi”). Ezekben még a 20. század 50-es éveiben is éltek víz, csatorna, áram és tisztálkodási lehetőség nélkül – ez volt az ország egyik legnagyobb nyomornegyede. Egy 1952-ben kiadott, az „ország szégyenét” felszámolni hivatott kormányrendelettel kezdődött meg az új városnegyedek építése és a lakosság teljes áthelyezése a sassikból. A terület évtizedekre kihalt szellemváros lett, majd a sassik helyreállítása a 80-as években kezdődött el. A misztikus hangulatú város számos rendezőt megihletett: itt készült Mel Gibson Passiója és Pasolini Máté evangéliuma. Érdemes beszerezni egy turistatérképet a girbegurba kis utcákról. A Matera: Percorsi Turistici című kiadvány másfél euróért számos információs kioszkban és hotelben megvásárolható és könnyen követhető sétaútvonalakat tartalmaz (angol és olasz nyelvű ismertetővel).  Felvehettek egy ilyet pl. a Piazza Vittorio Venetón, ahol a régi városrész egyik bejárata is van. A védett terület két részre osztható: a Sasso Barisano és a Sasso Caveoso kerületekre, érdemes ebéd előtt bejárni az egyiket, aztán délután a másikat. És ha már ebéd: ajánlott hideg előétel-válogatással kezdeni, majd javaslom megkóstolni a környék nevezetességét, az orecchiette („fülecske”) tésztát.

Délután érdemes nem a legrövidebb úton hajtani a szálláshoz, hanem a tengerpart felé kerülve útba ejteni Taranto városát. Az Óváros (Città Vecchia) a Mar Piccolo és Mar Grande közé ékelődő kis szigeten fekszik. Az egykor pompás, virágzó város ma rohamosan hanyatlik, ám pont az omladozó régi városrész miatt van sajátos hangulata a helynek.

Második nap: Alberobello, a trullók városa

 

A második nap déli irányba induljatok, Alberobellóba. A jellegzetes süveges tetős, hengeres vagy négyszögletes alaprajzú épületek már útközben is feltűnnek, de a legnagyobb koncentrációban Alberobello központjában találjuk őket: a Zona dei Trulli mintegy 1500 méhkas formájú kőház masszív gyűjteménye. A trullókat kizárólag mészkőből építették, száraz építési technikával, azaz semmilyen kötőanyagot nem használtak hozzájuk. Néhány tetőre mágikus pogány szimbólumokat festettek. Térképre itt nincs szükség, csak vágjunk neki a trullórengetegnek, és hagyjuk, hogy vigyen minket a lábunk.

Délután tovább lehet vezetni dél felé. Tehetünk egy rövid sétát például Locorotondóban, ahol szintén sajátos házakat láthatunk, csak épp a házak teteje nem olyan kúp alakú, mint a környék összes többi településén, hanem csúcsos. A központi templom, a Santa Maria della Graecia körüli utcákon elefántcsontszínű kőházak sorakoznak. Még talán Ostuni is belefér a napi programba, melynek fehér házai csak úgy ragyognak a napfényben.

Harmadik nap: barlangtúra

 

A két városnézős nap után jöhet egy kis lazítás: délelőtt séta a tengerparton vagy pihenés az úszómedence mellett. Délután a népszerű barlang, a Grotte di Castellana látogatását javaslom. A barlangban kétféle túra közül választhatunk: a rövidebb 1 km (50 perc), a hosszabb 3 km (2 óra). Mivel csak a hosszabb megy el a leglátványosabb részhez, a Fehér Barlanghoz, én feltétlenül azt ajánlom. Az angol nyelvű hosszabb séta délelőtt 11-kor és délután 4 órakor kezdődik. Ne felejtsetek el meleg ruhát vinni magatokkal, ugyanis lent igen hűvös van.

Negyedik nap: Polignano a Mare és Trani

Egy kiadós reggeli után csomagoljatok össze, ideje kijelentkezni a szállodából. Irány Polignano a Mare, ahol a Michelin által is javasolt Il Bastione éttermet ajánlanám az ebédhez. A csodálatos kilátás miatt mindenképp érdemes a panorámateraszra ülni, innen rá lehet látni az óvárosra. Aztán az öböl túlpartján majd le is járhatjátok az ebédet a városka kompakt régi negyedében. Délután felkereshetitek a napsütötte tengerparti várost, Tranit, melynek katedrálisa a város tágas főterén áll a víz partján – itt végre nem szenvedni az Olaszországban oly gyakori problémától, hogy nem tud az ember elég messze hátrálni, hogy beleférjen a templom a fotóba. Ezután már csak vissza kell vezetni a repülőtérre, leadni az autót, és a szombat esti járattal hazarepülni. Jó későn ér a gép vissza Budapestre, de ott lesz az egész vasárnap kicsomagolni, és kipihenni a sűrű délolasz kalandokat.

Exit mobile version