Őszi tippünk: fedezd fel a Somló-hegyet!

nlc | 2013. Szeptember 11.
Sopron, Tokaj, Eger... a borturistáknak ezek a nevek ugranak be, ha híres magyar borvidékekről van szó. Mi viszont legyünk kifinomultabbak, és vegyük az irányt a Somló-hegy felé. Kedves, csendes, és "nagyon a miénk".

Sokáig kell kanyarogni a zöldszín-paletta dombok között ahhoz, hogy végre kevésbé legyen szomjas az utazó, de mint tudjuk, a nagy küzdelemmel elnyert dolgok lesznek a végén a legértékesebbek. Pedig olykor egyszerűek azok: egy bográcsnyi marhapörkölt, egy gyűszűnyi halvány méregszínű, de annál erősebb medvehagyma-pálinka, egy kilátó napos réttel, sok szöcskével.

A kicsi szép – igaz ez Magyarország legkisebb borvidéke esetében is. Hatszáz hektáron terem itt a szőlő, így hát az ember még inkább megtisztelőnek érzi, ha részesül a kevesek levéből. Somlói: csengett ez a szó egykor úgy, mint „tokaji”, és sokunk szemében ma sincs ez másként, ha a tüzes, savakban gazdag és testes fehér borokra gondolunk. Lehet az olaszrizling, juhfark, furmint, hárslevelű vagy tramini: fröccsnek megálmodni sem feltétlen szentségtörés.

Errefelé tovább élnek

További fotókért kattints a képre!

Szeretjük a tanúhegyeket, amelyek nem hasítják éles kontúrokkal az eget, inkább gömbölyű formáikkal szépen belesimulnak a bárányfelhők közé. Szelíd táj ez, pihenésre találták ki. Állítólag különlegesen egészséges a levegője, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy errefelé az országos átlagnál magasabb a megélt életkor. De más csoda is van itt: számtalanszor előfordul, hogy a jégeső a hegy aljáig vonul, majd a felhő kétfelé válik, és volt-nincs a vihar.

Jöhetünk vonattal vagy a 8-as főúton, de igazán érdekessé onnan válik az utunk, amikor gyalogszerre váltunk. Induljunk mondjuk a Kolonics-pincétől (a már emlegetett medvehagymás erősítő szülőhelye), és csak egy szabályt tartsunk be: mindig felfelé! Itt nem vészes a mászás: mi egy háromévessel, kolléganőnk kisfiával próbálkozunk, és mint kiderül, ő az egyik legjobb túrázó a csapatból.

Az északi fodorkától a Balaton csillámaiig


Tájvédelmi körzetben járunk
, emlékezve a régi vándortáborokra útközben komoly arccal elolvassuk a táblára írt fontos tudnivalókat a Taposó-kútról, a barokk stílusú Szent Margit-kápolnáról, a Szent István-kilátóról.

És persze a helyi lényekről, madarakról (fülemüle, feketerigó, sólyom, holló, sőt szirti sas) és mindenféle csúszómászóról. Utóbbiak szép (igen, szép) példánya a sok helyen felbukkanó, smaragdszínű óriásgyík – kedvelt fotótéma. A szőlősorok fölé magasodó bazaltsziklák messziről sárgállanak a szirti ternye szirmaitól: ez a kis virág a legmeredekebb sziklák repedéseiben is megtelepszik. De ott a páfrány, a borostyán és a mészkerülő északi fodorka is (van helyesebb a magyar növényneveknél?).

Nem hagyjuk magunkat eltántorítani, és csak feljutunk a csúcsra: kissé kifulladva, de 432 méter magasan állunk. Megjön a jutalom is: a kilátó büféjében akad csokis jégkrém – közben jó keresgélni a Balaton csillámait és az Alpokalja távoli vonalát a magasból.

Ha hajlandóak vagyunk kicsit még mászni, a kilátótól északnyugatra elérjük a magányos szirten álló, XIV. századi gótikus vár romjait. Utolsó tulajdonosai, az Erdődiek magára hagyták, de a turisták annál jobban szeretik.
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy egyik kollégánkat lent kellett hagynunk a háznál, mert míg mi kirándultunk, ő dolgozott helyettünk.

Pár érdekes tudnivaló a hegyen készült borokról

Hazánk legkisebb bortermő vidéke. Az 1800-as években Tokajjal egy szinten emlegették, de sajnos a filoxéra itt is óriási károkat okozott. Az itt készített borok rendkívül ásványosak és tartalmasak. Nem véletlenül nevezik őket tüzes boroknak. Jó választás lehet akár nehezebb ételek mellé is, ugyanis íze rendkívül domináns. Szerencsénk volt Kolonics Károly szinte egész borrepertoárját végigkóstolnunk. Aki egyszer már járt Somlón, az örök szerelembe esik a juhfarkkal. Így volt ez velünk is. Károly 2007-es tétele megelőzte még Szepsi István csúcs furmintját is, ami nem kis teljesítmény. Szerencsére Károlynak nemcsak a bor eladása a célja, hanem az is, hogy az emberekkel megszerettesse Somlót. Ezért kis vendégházat is üzemeltet, ahol mi is megszállhattunk. A családias hangulatban, azt hiszem, mindannyian jól éreztük magunkat, a háromévestől a felnőttekig.

 

Exit mobile version