Európa legismertebb szobrainak legendái

Gellért Tünde | 2014. Március 04.
Európa nevezetes köztéri szobrai gyakran válnak a városok jellegzetes szimbólumaivá. Ha kicsit utánanézünk, láthatjuk, hogy mindegyiknek megvan a maga érdekes története, olykor legendája...

Aranylovas, Drezda
Drezdában II. Frigyes Ágost szobra, az Aranylovas (Goldener Reiter) római császárként ábrázolja a pompaszeretetéről és testi képességeiről híres szász választófejedelmet és lengyel királyt, akit már életében az “Erős” melléknévvel tiszteltek meg. Az a hír járta róla, hogy 350 gyermeknél is többet nemzett, sőt puszta kézzel hajlított meg patkókat. Az viszont egészen biztos, hogy annyira szeretett volna király lenni, hogy katolikus hitre is hajlandó volt áttérni érte. Mégsem a felsoroltakért tisztelte leginkább az utókor, hanem azért, mert Drezdát az “Elba Firenzéjévé” tette, mivel Versailles ragyogását akarta szeretett városába hozni. Fia állíttatta a híres szobrot édesapja emlékére, amely az Újváros sétálóutcájának végén áll, a híd lábánál. Tervezője Jean Joseph Vinanche francia szobrász, kivitelezője pedig Ludwig Wiedemann augsburgi kovács.


Dávid szobra, Firenze

A nyugati művészet legismertebb Dávid-ábrázolásának tartott Michelangelo-szobor másolata áll a híres firenzei Városháza előtt, az eredeti a Galleria della Accademia kupolacsarnokában található. Egy elrontott márványtömbből faragta ki a mester (egyesek szerint 18 hónap, mások szerint három év alatt) olyan pontossággal, hogy még most is látható a figura fején és az alapon a márvány régi kérge. A páratlan alkotás rendkívüli gyorsasággal vált Firenze legismertebb jelképévé, mivel kiválóan tükrözte a város vezetőinek szándékát, hogy készek bármi áron megvédeni függetlenségüket.

 

Mit rejtenek a pesti utcák?

Don Quijote és Sancho Panza, Madrid
A spanyol főváros egyik tere, a Plaza España közepén található a Cervantes-emlékmű a híres író és legismertebb hősei, a Rocinantén lovagoló Don Quijote de la Mancha és a szamaragoló Sancho Panza szobrával. A mű alkotói Lorenzo Coullaut Valera, Rafael Martínez Zapatero és Pedro Muguruza. A Goethe Intézet 24 nyelven, 30 európai, illetve Európával szomszédos országokban végzett internetes közvélemény-kutatásában az európai irodalom legmegrendítőbb alakjának Don Quijotét választották.


A kis hableány, Koppenhága

A Hans Christian Andersen legismertebb mesehőséről készített szobor a dán főváros legismertebb látványossága, erről készült a legtöbb fotó a világon. Érdekes módon a szobrot a Carlsberg sörfőzde tulajdonosa, Carl Jacobsen készíttette 1913-ban, akire nagy hatással volt a meséből készült balett. Sajnos a sors nem bánt mindig kegyesen a kis sellővel: kétszer lopták el a fejét, letörték a karját, és hétszer mázolták össze festékkel.


Mária Terézia szobra Bécsben

Ausztria 40 évig uralkodó császárnője és egyben Magyarország királynője a leányági örökösödést jóváhagyó magyar rendek segítségével került trónra. Uralkodására a felvilágosult abszolutizmus volt jellemző, családi életére pedig a szapora gyermekáldás: 16 gyermeke született (tízen maradtak életben), köztük a későbbi francia királyné, a tragikus sorsú Marie-Antoinette. Mária Terézia meglepően modern elveket vallott a gyermekek neveléséről, az egészséges táplálkozás, a mozgás szükségességről vagy az öltözködésről. Emlékműve a nevét viselő tér közepén áll (két oldalán az ikerpalotákkal: a Szépművészeti és a Természettudományi Múzeumokkal), 20 méteres magasságban trónol, kezében a jogart és a Pragmatica Sanctiót tartva. Kaspar von Zumbusch és Carl Hasenauer szoborcsoportja (1888) még 24 mellékalakot tartalmaz: az uralkodónő által kedvelt osztrák és magyar tábornokokat, államférfiakat, orvosokat és zeneművészeket).


Bronzlovas, Szentpétervár

Nagy Péter cár szobrát (Mednij Szadnyik) 1782-ben avatták fel, és Puskin híres versének köszönhetően hamarosan Szentpétervár jelképévé vált. A legenda szerint, amíg a babérral koszorúzott, lovával kígyóra taposó Bronzlovas áll, idegen hatalom nem foglalhatja el a várost. Leningrád híres 900 napos ostroma alatt sem menekítették el talapzatáról a szobrot, homokzsákokkal vették körbe, így semmi baja sem történt. Étienne-Maurice Falconet alkotását Nagy Katalin cárnő rendelte meg, és a szobrász 16 évig dolgozott a 163 800 kg bronzot és 4095 kg vasat tartalmazó remekművön. Talapzatát, az 1600 tonnás gránittömböt csigák és emelők segítségével szállították a Néváig, onnan pedig bárkán Szentpétervárig. Sokan úgy gondolják, ez a legnagyobb kő, amit valaha ember megmozgatott.

 Nelson-emlékoszlop, London
Horatio Nelson admirális, a nílusi és a trafalgari csata hőse emlékére emelték Londonban az 52 méter magas híres emlékoszlopot a Trafalgar téren, melynek tetején egy 5,5 méteres szobor áll: a kardjára támaszkodó admirálist ábrázolja. A római Mars hadisten templomának korinthoszi oszlopát mintázó emlékmű 1840-ben készült, de maga szobor csak három év múlva került fel rá. Bár a haza hőse egyik karját és szemét is elvesztette, az egyik legszebb angol hölgy, Lady Hamilton szerelmét mégis elnyerte. A 47 éves Nelson a trafalgari ütközetben halt hősi halált. Testét egy hordó brandyben szállították haza, és egy eredetileg Wolsey bíboros számára készült szarkofágban teljes állami dísztemetés keretei között helyezték végső nyugalomra a Szent Pál-katedrálisban (ebben a megtiszteltetésben a királyi család tagjain kívül eddig csupán öten részesültek). 

Pisilő kislány és kisfiú, Brüsszel
A pisilő kisfiú, a Maneken Pis szobra alig néhány saroknyira található Brüsszel főteréről. A 60 cm magas szobrocskának külön ruhatára van, s jeles alkalmakkor be is öltöztetik (Magyarország uniós elnöksége idején például huszárruhát kapott). Első változata már a 14. században is a helyén állt, a legújabbat 1817 óta láthatja a nagyközönség. 1987 óta már létezik pisilő kislány is, a Jeanneke Pis (Denis-Adrien Debouvrie alkotása), sőt van pisilő kutyus is, a Zinneke.

Romulus és Remus, Róma
A capitoliumi nőstényfarkas bronzszobra 75 cm magas, egyesek szerint Krisztus előtt 400 körül készülhetett, mások szerint középkori alkotás, amihez egy antik öntőformát használtak. Az ikrek alakja csak a reneszánsz idején került rá (Antonio Pollaiolo műve), ezzel utaltak Róma alapítására. Az eredeti alkotás a Palazzo dei Conservatori múzeumában látható, a másolat a Forum Romanumhoz vezető lépcsők mellett.

Szabadság-szobor, Budapest
A 14 méter magas, felemelt kezében pálmaágat tartó nőalak, fővárosunk jelképe Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1947-ben készült alkotása a Gellért-hegyen található. Eredetileg a szovjet hadsereg tiszteletére állított felszabadulási emlékműnek szánták. A rendszerváltás után jelentős átalakításon esett át: többek között eltávolították róla a géppisztolyát kezében tartó szovjet katona 4 méter magas szobrát. Két városi legenda is terjed a szoborral kapcsolatban: az egyik, hogy eredetileg Horthy állíttatta elesett fia emlékére, és a nőalak kezében nem pálmaágat, hanem propellert tartott, a másik, hogy a modell Kisfaludi lánya volt. Az igazság az, hogy Vorosilov marsall rendelte el az emlékmű létrehozását a hősi halált halt szovjet katonák emlékére, és a modellt, Thuránszkyné Gál Erzsébetet, a művész egy buszmegállóban pillantotta meg.

Szabadság-szobor, Párizs
Kevesen tudják, hogy a manhattani Szabadság-szobor kisebb mása Párizsban található. A francia fővárosban látható alkotás készült hamarabb, mivel ez volt az első kisméretű modell a későbbi monumentális változathoz, amelyet Franciaország ajándékul szánt az amerikai népnek a Függetlenségi nyilatkozat centenáriumának alkalmából. Frederic August Bartholdi és Gustave Eiffel közös munkáját azon a talapzaton helyezték el Manhattan szigetén, amelyhez a pénzt a magyar származású Joseph Pulitzer kampánya gyűjtötte össze.

Exit mobile version