Régóta nézegettem vágyakozva az egyik utazási iroda által szervezet dél-olasz körutazást. Azonban megrettentett a hosszú buszút gondolata, és a szervezett utakat sem preferálom. Jobban szeretek annyi időt tölteni egy helyen, amennyit én szeretnék. Most egy remek repülőjegy-akció segítségével megadatott, hogy megszervezzük a saját utazásunkat, nagyjából ugyanannyiért, mint az iroda körutazásának ára, és egy hét helyett 12 napunk volt.
Július elsején érkeztünk Nápolyba. Egy kicsit tartottam a megérkezéstől, rengeteg fórumon olvastam, hogy Nápoly veszélyes hely. Szerintem nem az, legalábbis nem nagyobb mértékben, mint más nagyvárosok. A pénztárcabarát szállások a Piazza Garibaldi köré csoportosulnak, mi is itt szálltunk meg. Erről a környékről különösen sok rosszat olvastam. Hát valóban nem egy bizalomgerjesztő hely, de azért nem rosszabb, mint ha mondjuk, Budapesten a Keleti Pályaudvar környékén sétálgatunk – azért ezt a példát hozom fel, mert a téren található a Központi Pályaudvar is.
Nápoly utcáin rengeteg a motoros. A zebrák pedig nem igazán számítanak, a zöld lámpánál is simán ledudálják a gyalogosokat. Az elején azt gondoltam, nem is lesz bátorságom átmenni az úttesten, de amikor láttam egy két bottal, nagyon lassan közlekedő nénit, elindulni, mit sem törődve a forgalommal, majd épségben átérni, rájöttem, hogy ez nem bátorság, hanem karizma kérdése. Az autósok és a motorosok nem fognak biztatni, hogy menjél, de ha látják, hogy mész, meg tudnak állni, akár az utolsó pillanatban is.
A kaotikus forgalom éppúgy hozzátartozik Nápolyhoz, mint a hangulatos szűk utcácskák és a nyüzsgő tömeg.
Ismerd meg az utazás többi állomását is a Miles & Meals blogon! Sorrento, Capri, Pompei és Ischia is gyönyörű!
