Cordóba – A keresztény és a muzulmán világ találkozása
Hatodik osztályos koromban a földrajzkönyvemben találtam egy képet, ami teljesen megbabonázott. A cordóbai mecset gyönyörű oszlopsorát ábrázolta, ami akkor még elérhetetlenül távolinak tűnt. Amikor évtizedek múlva megadatott a lehetőség, hogy belépjek ide, és a saját szememmel láthassam, nem is mertem remélni, hogy a valóság felülmúlja majd minden várakozásomat. Pedig így történt, a fotók csak egy-egy tökéletes részletét adják vissza a keresztény és a muzulmán világ találkozásának. Ugyanis az eredetileg mór épület közepén lévő oszlopokat a győztes katolikusok eltávolították, és egy csodálatos katedrálist hoztak létre. Van, aki a stílus tisztaságának elvesztését siratja, van, aki örömét leli a kétféle kultúra érdekes összhangjában. Bárhogyan is vélekedünk, egyedülálló műemlék született.
Fenséges mór mecsetek, kasztanyettát csattogtató, észbontó szépségű táncosnők, tüzes tekintetű, bátor matadorok, a festői középkori házakról leomló virágzuhatagok – ilyennek képzeljük Spanyolországot. És bármilyen hihetetlen, a valóság majdnem teljesen ilyen.
Granada – 170 évig épült a palota
Cordóbához hasonlóan Granada is egy nagy látványossággal dicsekedhet, ami elhalványítja a város bármely más szépségét: ez pedig az Alhambra. A mór építésű erőd és palota 170 éven át készült, és egészen a 19. századig nem kellett elviselnie nagyobb rongálást, akkor azonban a francia megszállók felrobbantották. A romjaiban is lenyűgöző látványt keltő egykori épületkomplexum és kertje 1984. óta az UNESCO Világörökség része. A Darro folyó mentén lévő Sabika dombon fekszik, amely teraszosan lejt a város felé. Olyan sokan kíváncsiak rá (különösen a mór palotára, ahol a gyönyörűen díszített hárem és a belső udvarok és kertek voltak), hogy előre be kell jelentkezni a megtekintésére.
Fenséges mór mecsetek, kasztanyettát csattogtató, észbontó szépségű táncosnők, tüzes tekintetű, bátor matadorok, a festői középkori házakról leomló virágzuhatagok – ilyennek képzeljük Spanyolországot. És bármilyen hihetetlen, a valóság majdnem teljesen ilyen.
Sevilla – Kolumbusz Kristóf síremléke
Az Újvilágból Spanyolhonba áramló rengeteg kincs Sevillát páratlan gazdagsággal ruházta fel. Fényűző paloták, csodálatos parkok, lenyűgöző templomok bizonyítják ezt. Katedrálisában megcsodálhatjuk Kolumbusz Kristóf síremlékét, a kőkoporsót, amit négy király visz a vállán. (Bár a rossz nyelvek szerint nem a nagy felfedező, hanem fia hamvait hozták vissza Amerikából.) Ellátogathatunk a bikaviadalok arénájába is, amely mellett egykori híres matadorok szobrait láthatjuk.
Kihagyhatatlan a gyönyörű Maria Luísa Parkban található, az 1929-es Ibériai-Amerikai Kiállítás megnyitójára elkészült Plaza de España, melyet Aníbal González tervezett Art Deco és Neo-Mudéjar stílusban. A Plaza de España épületek komplexuma egy hatalmas félkör alakban kis csatornák partján, melyet hidak kötnek össze: Spanyolország négy ősi királyságát jelképezik. A tér központja a Vicente Traver szökőkút. Andalúzia fővárosa megtestesíti mindazt, ami képzeletünkben Spanyolországról él: a büszke flamenco táncot, a bátor torrerót, aki életét kockáztatja az őt ünneplő tömeg előtt, a kiváló borokat és ételeket.
Fenséges mór mecsetek, kasztanyettát csattogtató, észbontó szépségű táncosnők, tüzes tekintetű, bátor matadorok, a festői középkori házakról leomló virágzuhatagok – ilyennek képzeljük Spanyolországot. És bármilyen hihetetlen, a valóság majdnem teljesen ilyen.
Segovia – a templomok városa
Az ősi eredetű Segovia Kasztília tartományban található, az Eresma és a Clamores folyók találkozásánál. Európában számos helyen építettek a az ókorban akvaduktot, azaz vízvezetékhidat a rómaiak a meghódított provinciákban, így ebben a gyönyörű városban is. A látványos, több szintes építmény ma is uralja a belvárost, hiszen teljes hossza 813 méter, magassága pedig 28 méter. Ez a csodálatos műemlék a város címerében is szerepel, és 1985 óta a Világörökség része az óvárossal együtt. Maga Segovia nagyon hangulatos, kellemes spanyol város, gyönyörű templomokkal és az elmaradhatatlan Alcazarral.
Fenséges mór mecsetek, kasztanyettát csattogtató, észbontó szépségű táncosnők, tüzes tekintetű, bátor matadorok, a festői középkori házakról leomló virágzuhatagok – ilyennek képzeljük Spanyolországot. És bármilyen hihetetlen, a valóság majdnem teljesen ilyen.
Toledo – 84 ezres egykori főváros
Egykor Spanyolország fővárosa volt, ahol békésen megfértek egymás mellett keresztények, zsidók és muszlimok, ma az egyik legizgalmasabb, legérdekesebb hely Európában. Mindössze 84 ezer ember lakja Kasztília-La Mancha autonóm közösség és Toledo tartomány székhelyét, mely a Tajo folyó kanyarulatában, egy domb tetejére épült. Ne feledjük, Toledo egyben El Greco városa is, itt találhatjuk híres falfreskóját, az Orgaz gróf temetését is. A három kultúra találkozási pontjának gyönyörű katedrálisa és erődje mellett sok palotát érdemes belülről is megtekinteni, sétálgatni a girbegurba sikátorokban, és megcsodálni La Mancha lovagjának és hű szolgájának szobrát.
Fenséges mór mecsetek, kasztanyettát csattogtató, észbontó szépségű táncosnők, tüzes tekintetű, bátor matadorok, a festői középkori házakról leomló virágzuhatagok – ilyennek képzeljük Spanyolországot. És bármilyen hihetetlen, a valóság majdnem teljesen ilyen.