A Current Biology című szaklap hétfői számában közölte az amerikai Savannah River Ecology Laboratory (SREL) és a University of Porstmouth közös kutatásának eredményeit. Az 1986-ban bekövetkezett robbanást követően a szovjet hatóságok egy több mint 2500 négyzetkilométeres területet zártak le, ahol később biztonsági zónát jelöltek ki. A kutatás ezen a zónán belül vizsgálta az élővilágot, és azt találták, hogy hatalmas számban élnek itt vadállatok, farkasok, szarvasok, rókák és vaddisznók.
“A biztonsági zónán belül mindenhol ott vannak a vadállatok” – mondta James Beasley a SREL kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A természet az úr
A kutatók elképesztő statisztikákat is nyilvánosságra hoztak: a környéken hétszer annyi farkas él, mint a katasztrófa előtt. A patás állatok száma megegyezik a fehérorosz tájvédelmi körzetekével. Jim Smith, a University of Porstmouth kutatója szerint pedig a kisebb méretű állatok száma még magasabb, mivel ezek a fajok jellemzően gyorsabban szaporodnak, mint nagyobb társaik.
A kutatók azzal magyarázzák a jelenséget, hogy az 1986-ban kiürített területen megszűnt az emberi tevékenység, és az urbanizáció hatása sem hátráltatja a természetet.
“Ha valahol kivesszük az embereket az egyenletből, a természet azonnal átveszi az irányítást – magyarázta Smith. – Ez remekül mutatja, hogy az emberi aktivitás milyen hatással van az ökoszisztémákra.”
A kutatók elismerték, hogy a számszerű statisztikákon felül nem vizsgálták az egyes állatok egészségi állapotát, de azt gyanítják, hogy a radioaktív sugárzás miatt különféle elváltozások tapasztalhatóak rajtuk. Korábbi kutatások már megállapították, hogy a környéken fészkelő egyes madárfajok csőre deformálódott a sugárzás hatására, emellett eltűntek a pókok, egyes állatokon pedig gyakoribb lett a daganatos betegségek előfordulása.
Forró zónák
Ezeket az elváltozásokat azonban csak az úgynevezett forró zónákban észlelték. Ezek olyan helyek a csernobili területen belül, ahol a mai napig magas dózisú a sugárzás (például ahol az erőmű körül dolgozó tűzoltóautók roncsait tárolják, a fém ugyanis szivacsként vette fel a sugárzást). A csernobili védőzóna egyéb területein azonban javarészt megszűnt, vagy jóval alacsonyabb szintre esett vissza a sugárzás, ezért a katasztrófaturizmus is megélénkült az elmúlt években.
“Bár nem vizsgáltuk az egyes állatok egészségi állapotát, csak a populációkét, meggyőződésünk, hogy a jelenlegi vadvilág jobb állapotban van, mint a katasztrófa előtt volt – tette hozzá Smith. – A kutatási adatok szerint ugyanis nagyon egészséges, szaporodó populációkat lehet megfigyelni a területen.”
További cikkek Csernobilról az NLCafén:
- Így néz ki Csernobil ma – videó
- Csernobil – Senkinek sem volt betegségtudata
- Visszatért a szellemvárosba a csernobili túlélő – megindító fotók