Sötétség és világosság, jég és a tűz, humor és mélabú, forróság és hideg: Izland az éles kontrasztok világa. Nyáron 24 órán keresztül nem megy le a nap, és sötétség uralkodik télen. Az időjárás és a természet drámai rendezők, a ragyogó napsütést perceken belül eső, a földrengést vulkánkitörés követi. A jeges utat zöld moha, a csípős szelet a mélyből feltörő 100 fokos gőz váltja; a fogcsikorgató hidegben pedig úton-útfélen szívmelengető kedvességbe botlik az ember.
(A fotón: Északnyugat-Izland, Nyugati-fjordok, reptér, Isafjorður, Norður-Ísafjarðarsýsla)
A sziget mérete majdnem akkora, mint Kubáé, de annyi látnivaló szorult a felszínre és a felszín alá, hogy bő fél év sem lenne elegendő ahhoz, hogy az ember mindet meglesse.
(A fotón: Isafjorður, Északnyugat-Izland, Nyugati-fjordok)
A lélegzetelállító látvány mellett a legjobb, ami az emberrel Izlandon történhet, hogy izlandi emberekkel találkozik: humoruk, segítőkészségük és életerejük egészen kivételes. Büszkén és odaadással őrzik hagyományaikat, népszokásaikat, meséiket a szellemekről, manókról, tündérekről, megannyi mitikus lényről – és azt sem rejtik véka alá, hogy mennyire féltik gyönyörű szigetüket, természeti csodáikat a turisták pusztításától.
(A fotón: Isafjorður, Északnyugat-Izland, Nyugati-fjordok)
A Nyugati-fjordok a világ egyik legszebb célállomása; a Lonely Planet top 10-es listáján benne volt abban a tíz régióban, amit legalább egyszer az életben látni kell. Az északnyugati félsziget Izland ritkán lakott része, de ez a vidék ad otthont a sarki rókának, a piros csőrű lundának és egy olyan természeti látképnek, amitől az embernek gombóc nő a torkába. A havas hegyeket gyönyörű fjordok váltják, amelyek aztán kecsesen összesimulnak az óceánnal.
(A fotón: Isafjorður, Északnyugat-Izland, Vestfirðir-félsziget, Nyugati-fjordok)
Isafjorðurt, a Nyugati-fjordok “fővárosát” csak 2500-an lakják ugyan, de van saját reptere, kikötője, közigazgatási intézményei és lélegzetelállító panorámája. Miközben a színes települést két hatalmas hegy fogja közre, a látképbe finoman besiklik egy dühös fjord.
Bár a Nyugati-fjordok időjárására a szeszélyes jelző enyhe kifejezés, és meleg (nagyon meleg), vízhatlan ruha nélkül az embernek hamar elmegy a kedve a városnézéstől, néhány tökéletes helyen megnyitott kávézó nem engedi a kihűlést.
(A fotón: Isafjorður, Husid)
A legtöbb turista nem nagyon érti, hogyan lehet ilyen hidegben élni, ám a pokolian vicces emberek, a sűrű, forró levesek, a házi kenyér, az isteni halak, az omlós bárányhús és a tiszta természet hatására előbb-utóbb mindenkiben megfogalmazódik: Jó lenne itt élni! Így lenne jó élni!
A településeket hosszú távok választják el egymástól, ám Izlandon minden megtett kilométer ámulatba ejtő: bárhova néz az ember, egy festővásznat lát, ahol egyszer zord, hideg és vad színek ordítanak, másszor napsütötte színes házikók, parányi templomok, nyaralók és halászkunyhók integetnek.
Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy az ember lássa, Izlandon az érintetlen természetbe lép vissza, amit az izlandiak minden lehető módon őriznek. (Például a sziget áramellátását és fűtésigényét szinte 100 százalékban megújuló energiával fedezik.)
Izland víznagyhatalom: vízesések, folyók, gleccserek, tavak és gejzírek hálózzák be a térképet; a tavak területe 2757, a gleccsereké 12 000 négyzetkilométert tesz ki; de Izlandon található a világ legnagyobb ivóvízkészlete is (540 000 köbméter/év/fő).
(A fotón: Heydalur)
Szomorú tény, hogy a globális felmelegedés Izland térképét is átírja: a sziget egyik legszebb látványossága, a Sólheimajökull-gleccser húsz év alatt már 900 méterrel “húzódott” vissza.
Míg a spa modern találmány, addig a hőforrásokra épült forró fürdő antik hozomány. Izlandon lépten-nyomon kövekkel kirakott kádba botlik az ember, ahol bárki forró fürdőt vehet.
(A fotón: Laugar í Sælingsdal)
A szigeten a vikingek története is megelevenedik. A régészeti leletek egészen a 10. századig repítenek vissza, s ezek segítségével még azt az építményt is sikerült reprodukálni, amiben a leghíresebb viking, Grönland felfedezője, az izlandi mesék egyik ikonikus alakja, Vörös Erik (Erik Torvaldsson) lakott.
(A fotón: Eiríksstaðir)
Deildartunguhver Európa legerősebb termálforrása, percenként 180 liter 100 °C-os víz tör a felszínre, aminek zöme a környékbeli települések fűtését fedezi. Akranesbe például egy 64 kilométeres vezetéken érkezik a forró víz.
Aki a forrás 65 km-es vonzáskörzetében tusol, ennek a vad forrásnak a jellegzetes vizét érezheti a bőrén, de előfordul, hogy a padlófűtés is a termálvíznek köszönhető.
Az izlandi ember szereti a meséket, mondákat, szinte mindegyik látványossághoz tartozik is egy. A Barnafoss-vízesés története például két kisgyermekről szól, akik elszöktek otthonról, és beleestek a vad folyóba. A monda szerint édesanyjuk az eset után leromboltatta a kőhidat, hogy mással ilyen szörnyűség ne forduljon elő. Akik nem hisznek a mesének, ők úgy tartják, az átjáró egy földrengés következtében hullott szét.
Az izlandi forgalom alapjaiban írja át az ember autóvezetéssel kapcsolatos élményeit: azon túl, hogy a panorámáról nem tudja levenni a szemét, legtöbbször olyan útszakaszokon hasít, ahol a szembejövő forgalom, erős túlzással ugyan, de ismeretlen.
Vidéken – a lakások és az autók mellett -– a templomokat a legtöbb helyen nyitva tartják, de a turizmus fellendülése óta ezen sajnos sok helyen változtattak, egyre több ugyanis a fosztogatás.
Az izlandiak zöme evangélikus, és nemcsak a templomaik, de a temetőik is békét és nyugalmat árasztanak.
Háttérben a Hvalfjörður-fjord
Az ember nem mehet úgy haza Izlandról, hogy ne látta volna a sarki fényt – és ha ezt szeretné is megörökíteni, utazás előtt mindenképp járjon utána, hogyan kell beállítani a fényképezőgépet ahhoz, hogy nyoma is maradjon a varázslatos élménynek.
Bár Reykjavík inkább sármos, mint szép, az embereknek köszönhetően mégis élhető és energikus.
A fővárosban bármerre néz az ember, változatos építészeti formákba és színekbe botlik, ami hűen tükrözi az izlandiak felfogását: ez a város mindenre és mindenkire nyitott, ez a város mindenkié – és nem fél a változásoktól.
Az “igazi” Kék Lagúna Izland egyik legismertebb turistacélpontja, a lávamezőn épült geotermikus spa vize ugyanis megannyi bőrbetegségre gyógyír.
A lagúna emberi tevékenység következtében jött létre: a közeli svartsengi geotermikus erőműből kiömlő tengervíz táplálja, vize kétnaponta teljesen lecserélődik.
A láván összegyűlt tengervíz hatására nemcsak gyógyul, de megfiatalodik a bőr, a lagúna hófehér iszapjából készült pakolások megújítják a bőrt.
Izland az NLCafén!
- Így még nem láttad Izlandot! – csodaszép videó
- 10 nap Izlandon, és utána az életed nem lesz már ugyanolyan – csodás képeket készített egy fotós Izlandon
- 11 elképesztő fotó, ami miatt madár akarsz lenni Izland felett