A híres-nevezetes norvég fjordok
A fjord bizony nemcsak Norvégiában létezik, valamiért mégis azonnal erre a tájékra gondolunk, ha hallunk róla. Nem is alaptalanul, hiszen maga a szó is norvég: olyan keskeny tengeröblöt jelent, melyet meredek sziklafalak vesznek körül, és összeköttetésben áll a nyílt tengerrel. Jócskán jutott belőle az országnak, sőt a legmélyebbek és leghosszabbak listáján is dobogós helyezést sikerült kiérdemelni (a Sognefjord 203 kilométer hosszú és 1308 méter mély).
Lenyűgöző sziklák
A gyönyörű fjordok szép időben a legjobban a 600-1200 méter magasban található világhírű sziklatömbökről és sziklaalakzatokról csodálhatók meg. Ilyen például a Lysefjorden fölé magasodó meredek Preikestolen (Szószék szikla) vagy a Kjeragbolten, egy sziklahasadékba ékelődött több tonnás kő, amelyen a turisták szabadon sétálgathatnak, s egyben a bázisugrók legálisan használható, kedvenc helye. Mégsem ezek a különleges helyek vezetik a népszerűségi listát, hanem a keskeny Trolltunga (Trollnyelv), ami vízszintesen nyúlik ki a Ringedalsvatnet-tó vize fölé 20 méter hosszan – méghozzá 700 méteres magasságban.
Európa legmélyebb tava
A Hornindalsvatnet-tavat tartják kontinensünk legmélyebb állóvizének, a hivatalos adatok szerint 514 méteres a vízmélység. A 22 kilométer hosszú Hornindalsvatnet az ország középső részében található.
Éjféli nap
Bár ez a jelenség Földünk számos pontján elérhető, Norvégia azzal dicsekedhet, hogy itt tartanak a leghosszabb ideig megszakítás nélkül a fehér éjszakák: 76 végtelen napon keresztül!
A kontinens legtisztább fővárosa és legdrágább városa
Mindkét címet Oslo nyerte el, és bizony azt is elmondhatjuk, hogy a tisztaság és a magas árszínvonal az egész országra igaz. A főváros lakossága alig haladja meg a 600 ezret, a tömegközlekedés nagy részét a föld alatt bonyolítják le, sok pénzt és energiát áldoznak a környezetvédelemre.
Északi fény
Az aurora borealis az egyik legszebb természeti jelenség, káprázatos színű fényekkel ragyogja be a sötét égboltot, főként az északi sarkkörtől északra figyelhető meg jól. Norvégiát nemes egyszerűséggel a sarki fény otthonának hívják, úgy tartják, itt a legszebb az északi fény, mert a környezetvédelem miatt itt a legkiválóbb a levegő tisztasága
Mesebeli lények, akik létezésében sokan még hisznek
Írországot a közhiedelem szerint a tündérek és a koboldok népesítik be, Norvégiát pedig a trollok. Ezek a vikingektől származó kis figurák lépten-nyomon felbukkannak az országban, hol szobrok formájában, hol útjelző táblákon. A leghíresebb panorámautat is róluk nevezték el, ez a Trollok útja (Trollstigen). A hat kilométer hosszú szerpentinúton 11 hajtűkanyar található 930 méteres magasságban.
Lenyűgöző fatemplomok
Az Európa legritkább műemlékei közé tartozó dongatemplomokból egykor ezernél is több létezhetett, mára csupán 30 maradt fenn. A 12. századból származó fatemplomok között találunk egészen kicsit (mindössze 4 méter széleset és 6 méter magasat) és 40 méter fölötti épületeket is. A legnagyobb gondot napjainkban is az állagmegóvás jelenti.
Fűtetős házak
Izlandon, a Feröer-szigeteken és Norvégiában találkozhatunk olyan házakkal, melynek a tetejét benőtte a fű. A zöldtetők ősi változatát kezdettől fogva két okból használták: a hőszigetelés és a hangszigetelés miatt. Ugyanakkor a nagyon szeles vidékeken megóvott attól is, hogy a szél elvigye a tetőt. Az Oslo múzeumszigetén található skanzenben több ilyen épületet is megcsodálhatunk.
A világ egyik legveszélyesebb útja
Legalábbis sokan annak tartják a híres Atlanti-óceáni utat Norvégiában, amely 8 kilométeren keresztül vezet részben lakott szigeteken és sziklaképződményeken át. A 6 és fél méter szélességű Atlanterhavsveien emelkedési szöge maximum nyolc fokos, több gát, viadukt és nyolc híd található rajta, és több pontján átcsapnak a tenger hullámai. A megépítés 12 évbe telt.