Az új képeken a Szaturnusz északi féltekéjén lévő hatszögletű légköri képződmény is látható. A hexagon lényegében egy körforgást végző felhő, melynek alakja a bolygó szeleinek eltérő sebességéből fakad.
A Cassini minden hetedik napon “alábukik” az ismeretlen térségben, és húsz ilyen ugrást hajt végre, hogy megfigyelje a Szaturnusz egyes miniholdjait, és mintát vegyen a gyűrűk részecskéiből, valamint gázaiból.
A NASA szerint az űrszonda eddig soha nem látott közelségű felvételeket készíthet a Szaturnuszról. És ahogyan arról a BBC News értesült, az űrszonda máris több mint kétmilliárd kilométert utazott, így az üzemanyaga véges. A földi irányítók ezért a Szaturnusz légkörébe kormányozzák, ahol a hatalmas légköri nyomás hatására megsemmisül, a számítások szerint 2017. szeptember 15-én.
A Cassini-Huygens a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997-ben indult a floridai Cape Canaveralből. A nagyméretű űrszonda a Vénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában.
A Cassini eddig viszonylag nagy távolságból, a gyűrűrendszeren kívülről végezte megfigyeléseit a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról. Az űrszonda küldetésének utolsó szakaszát némileg beárnyékolja az a viszonylag csekély valószínűségű, ugyanakkor aggasztó lehetőség, hogy a Cassini esetleg belecsapódik a Szaturnusz egyik holdjába. Mivel ezen égitestek egy része alkalmas célpontja a földön kívüli életformák kutatásának, kellemetlen lenne, ha a Cassinin lévő földi mikrobák beszennyeznék az addig érintetlen területeket.
Bámulatos fotókat készített a Szaturnuszról a Cassini űrszonda