A brit külügyminisztérium ugyanis komolyan fontolgatja, hogy húsz évvel nyugdíjba vonulása után a most Edinburgh-ban múzeumként szolgáló Britanniát újra hadrendbe állítja. Azt mondják, az országnak ismét méltó utazó jelképe lehetne a királyi jacht, de a királyi család is újra használhatná. Ennek II. Erzsébet királynő igencsak örülne, hiszen egyszer azt mondta, “ez az egyetlen palota, ahol igazán jól tudom magam érezni”. Nem csoda, hogy a horribilis költségek miatt 1997-ben a forgalomból kivont Britannia búcsúztatásán elsírta magát a nyilvánosság előtt. Pedig soha, még családtagjainak temetésén sem ejtett egy könnycseppet sem, de a Britannia búcsúztatásán sírt.
A Britanniát 1952. február 5-én rendelte meg VI. György király a régi királyi jacht, a Viktória és Albert helyett, mely annyira elavult akkorra, hogy leszerelték. Egy nappal később a király elhunyt, s lánya, Erzsébet 25 esztendősen királynő lett. Így a jachtot már az ő és férje, Fülöp herceg igényei szerint építették meg, s maga a királynő avatta fel 1954-ben.
Az első és legfontosabb szempont az volt a 125 méter hosszú jacht építésénél, hogy inkább otthon legyen, csak azután reprezentációs hajó és közlekedési eszköz, de az is lényeges volt, hogy háború esetén azonnal kórházhajóvá lehessen alakítani. Méreteire jellemző, hogy a raktérben volt hely két autónak is, melyeket minden alkalommal daruval emeltek be és ki. Külön orvosi szobát és egy műtőt is berendeztek, saját mosodája volt, és egy olyan berendezés is, ami a tengervízből édesvizet tudott előállítani. A hajó, melynek kék színét maga a királynő választotta ki, s aminek talapzatába pénzérméket is elhelyeztek, hogy mindig jó szele legyen, saját postával rendelkezett. A leveleket, hivatalos kormányiratokat egy Londonból felszálló hidroplán hozta, és vette fel minden nap, bármelyik tengeren is járt a Britannia. Összesen 270 főnyi személyzet állt rendelkezésre, ebbe beletartozott a jacht saját katonazenekara, szakácsok, felszolgálók, szobalányok, szabók, egy belgyógyász és egy fogorvos is, na meg egy bolti eladó, a fedélközben ugyanis berendeztek egy boltot is a legénység számára.
A személyzetnek a mi fülünknek talán furcsa szabályoknak kellett megfelelniük. A kapitánynak például figyelnie kellett arra, hogy a fedélzet soha nem billenhet meg 12 foknál jobban. A legénység gumitalpú cipőben járhatott, nehogy a léptek zaja túl hangos legyen. A matrózoknak mindennap fényesre kellett suvickolniuk a fedélzetet, de csak nyolc óra után kezdhettek neki a munkának. Ha feltűnt a királyi család egy tagja, akkor a munkát abbahagyták, tisztelegtek, majd újra nekiláthattak feladataiknak. A tökéletességre való törekvés, a nagy személyzet és a luxus egyébként nem a királyi családnak szólt, ők ennél jóval puritánabb módon élnek. Arról van szó, hogy a Britanniát legtöbbször hivatalos utakon használták a Windsorok. Míg például Londonból eljutottak Sydneybe, majd onnan vissza, természetesen pihentek a hajón, de amúgy hivatalos kötelezettségeik ellátására használták. A hajó 44 éven át több mint egymillió tengeri mérföldet teljesített, aminek során 135 országban 600 kikötőt keresett fel és 695 alkalommal tartottak rajta fogadásokat, többek közt Nelson Mandela, Borisz Jelcin és Ronald Reagan tiszteletére is. Brit felségvizeken 272 alkalommal használták hivatalos feladataikkor a felségek.
A hajó berendezése ehhez méltóan elegáns, de nem kirívó, inkább visszafogott, amúgy például bálteremben egyszerre 250 vendéget tudtak fogadni. A tökéletes vendéglátásról egy igen jól felszerelt konyha és pékség gondoskodott. Külön tárolók voltak az ünnepi étkészletek, poharak tárolására, hatalmas hűtőkben tárolták az ételeket és italokat.
A privát részek azonban már luxuskategóriákba illenek. Mindenkinek külön hálószobája volt, Fülöpnek és II. Erzsébetnek is, mindössze egy nagy hálószoba volt a hajón, ami előre nézett, ebből volt a legszebb a kilátás. Nem véletlen, ugyanis itt töltötték a nászútjukat is a Windsorok. 1960-ban Margit hercegnő és férje a Karib tengerre utazott. 1973-ban Anna hercegnő és Mark Phillips Ausztráliába és Új-Zélandra hajózott a mézesheteire. Károly és Diana Gibraltáron szálltak fel a Britanniára, majd 16 napon át hajókáztak a Földközi-tengeren és csak egyszer álltak meg, hogy megnézzék Egyiptom nevezetességeit. András, a királynő másodszülött fia 1986-ban szintén a karibi vizeken töltötte a nászútját Sarah Fergusonnal. Nyaranként a királyi család a Britanniával utazott Londonból a skóciai Balmoralba. Tiszteletére felemelkedtek a Tower-hídpillérjei is, majd alulról megkerülve az országot elhagyta Walest, hogy kikössön Észak-Skóciában, ahol az anyakirályné, a skót partok legészakibb pontján lévő Mey-kastélyában várta piknikre a családot.
A Britanniát azonban 1997-ben kivonták a forgalomból a rendkívül magas fenntartási költségek miatt. A királynő és a királyi család tagjai még egyszer utoljára körbejárták a hajót, majd egy kis ünnepség keretében búcsút vettek tőle. Nemcsak II. Erzsébet királynő sírt ekkor, hanem Fülöp és Károly herceg is, de a királyi család valamennyi tagja törölgette a könnyeit, olyan sok szép emlékeik vannak erről a jachtról. Őfelsége soha többet nem lépett a fedélzetére, még akkor sem, amikor unokája, Zara Phillips és Mike Tindall 2011-ben itt tartották az esküvőjük előtti fogadást. Most azonban megvan a reménye, hogy újra használhatja, ha a kormány úgy dönt, hogy az úszó palotát az ország szolgálatába állítja
