Egyiptom gazdag kultúrája, lenyűgöző építészete és misztikus történelme sokunkat a hatalmába kerít. Az ókori, több évezredes birodalom egykori épületei között járva igazi időutazásban lehet részünk.
Gízai piramisok
Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz lenyűgöző gízai piramisai közül a legnagyobbat, Kheopsz – eredeti nevén Hufu – fáraó piramisát övezi a legtöbb rejtély. A valaha emberi kéz által emelt leghatalmasabb építmény több mint 2 millió kőblokkból áll, 53 ezer négyzetméteres, és eredeti pompájában 150 méter magas volt. Ez a piramis az egyetlen az ókori világ 7 csodája közül, ami még mindig eredeti állapotában látható. Már eddig is rengeteg kutatást végeztek a monumentális piramisban, azonban 2 éve, 2017-ben a nagy galéria felett fedezetek egy 4., repülőgép méretű kamrát, amiről úgy gondolják, talán nagyobb, mint maga a piramis terme.
A kutatás eleinte arra engedett következtetni, hogy eddig ismeretlen, fel nem tárt kamrát rejt az építmény felső része, ami azért is különleges, mert csupán 3 olyan piramisról van tudomásunk, ahol a kamrák nem a föld alatt, hanem a felépítményben kaptak helyet. A hőkamerás felvételek azonban nem mutatták ki egyértelműen, hogy mi lehet a falak túloldalán.
Luxor
A Nílus keleti partján elterülő Luxor-múzeum, a nyugati parton pedig Théba, a halottak városa és a Királyok-völgye terül el. A Théba és a romjaiból újjászülető Luxor területén 500 éven keresztül királyok temetkeztek, itt találod Tutanhamon sírját is. Az UNESCO világörökség része monumentális méreteivel és páratlan épületeivel, szobraival olyan atmoszférát teremt, ami egyből a bakancslistánk élére repíti. A thébai nekropolisz a világ legnagyobb szabadtéri múzeuma, a Királyok völgye, a Királynék völgye, a Memnón-kolosszusok, számtalan templom és sírhely között sétálva lenyűgöző hangulat lengi körbe. Ettől függetlenül a luxori múzeumot is érdemes felkeresni, ahol a 20 évvel ezelőtt, 1989-ben talált 26 szobrot is őrzik.
Az egyik leghíresebb ókori egyiptomi templomot, Luxor templomát III. Amenhotep fáraó kezdte el építeni, Ámon, Mut és Honszu istenségek tiszteletére. A lenyűgöző Napudvart körbe ölelő oszlopsort szemlélve elveszhetünk az évezredes kultúra varázsában, végig sétálhatunk a templomig vezető papirusz oszlopok között, amik már Tutanhamon uralkodása alatt épültek. A templomot még II. Ramszesz is bővítette, de rengeteg fáraó „névjegyét” magán viseli. Végig járhatjuk a karnaki templomig vezető, szfinxekkel övezett utat is, és pont ott lépkedhetünk, ahol anno a legnagyobb uralkodók közlekedtek.
Nílus
Egyiptom léte, virágzása és ezzel együtt lenyűgöző társadalma, valamint kultúrája a Nílus nélkül elképzelhetetlen lett volna. Az ókori civilizáció egyik legjelentőségteljesebb bölcsője sokat köszönhet a világ második leghosszabb folyójának. Az ókori egyiptomiak azonban nem Nílus, hanem Hápi néven emlegették, amit Hápi, a termékenység és a megújulás istene után neveztek el. A ma ismert Nílus elnevezés a görög Neliosz szóból ered, ami folyóvölgyet jelent.
A Nílus nemcsak lehetővé tette a földművelést és az építkezést az egyiptomiak számára, de kereskedelmi útvonalként is szolgált. Kleopátra is előszeretettel hajózott a Níluson, hogy megmutassa magát birodalma népének, és ő is megcsodálhassa országát. A Nílus torkolatát Egyiptom bejáratának is nevezik, ami érthető, hiszen ez a hajózási útvonal kötötte össze a külvilággal a birodalmat. Ha Egyiptomban járunk, a nílusi hajózással örök életre szóló emléket szerezhetünk, és egy kicsit mi is átérezhetjük az évezredek óta, hömpölygő folyam kultúrákat felvirágoztató erejét.