A Biatorbágyot ölelő mesés útvonalak, a Nagy-Kevély csúcsa és a Börzsöny zarándokútja után Kesztölc felé vettük az irányt Nyáry Tamás túravezetővel, hogy a zöld jelzés mentén bejárjunk egy 10 kilométeres szakaszt, és elérjük a Fekete-hegyi kulcsosházat, a Pilis-nyereg emlékművet, a Kémény-sziklát, végül pedig a klastrompusztai pálos kolostor romjait. Ez az útvonal komótos, fényképezős tempóban körülbelül négy órába telik.
Kesztölc határában (Fotók: Czvitkovits Judit)
Ha a Pilisről esik szó, a legtöbben Dobogókő, a Föld szívcsakrája felé veszik az irányt, pedig az „erő” érezhetően az egész vidéket bejárja. Anélkül, hogy túlmisztifikálnánk az érzést, már Kesztölc utcáin szinte tapinthatóvá válik a nyugalom, az iskolából, munkából hazafele szállingózó emberek nemcsak kedvesek, de előre köszönnek (!), a település határában húzódó hegyvonulat pedig mágnesként húz. A java pedig csak ezek után jön: kövér horizont, tavaszillatú levegő, erőtől duzzadó fák és százszázalékos koncentrációjú béke. Nem véletlen, hogy rengetegen futnak, jógáznak, meditálnak, túráznak itt.
Kesztölc határában
Autónkat Kesztölcön hagytuk, majd a település mesekönyvbe illő házacskái között elindultunk a hegység irányába. Túravezetőmtől megtudom, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend még a 13. században a Pilisben, az itt élő remetékből szerveződött. Bár nem rendelkeztek hatalmas földbirtokokkal, a rend tagjai gazdálkodtak, zöldséget és gyümölcsöt termesztettek, malmot működtettek, a böjt miatt halastavat tartottak fent, szőlőt telepítettek. Első templomukat és kolostorukat a közelben, Klastrompusztán építették fel.
Pálos gyógy- és fűszerkert
A középkori kolostorok kertjeiben – így a pálosoknál is – a zöldségek és a gyümölcsök mellett gyógynövényeket is termesztettek, amit nemcsak önmaguk gyógyítására, de a hozzájuk érkező átutazók, zarándokok számára is gondoztak. Egy 14. század végi, IV. Vencel cseh király számára készült – a gyógynövények használatát leíró, több mint száz rajzzal kísért – latin nyelvű kézirat egyik bejegyzése szerint a pálosok jól ismerték a gyógynövényeket és azok használatát. A kódexet ma Rómában őrzik, de a 15. században Budán, Mátyás király könyvtárában és Budaszentlőrincen, a pálosok főkolostorában volt. A ma is látható pálos gyógy- és fűszernövénykert ezeket a régi időket idézi meg.
Első célállomásunk az 574 méteres magason fekvő fekete-hegyi kulcsosház volt, ahol nemcsak megszállni nagy élmény, de a sűrű erdőség után olyan váratlan panoráma terül el az ember szeme előtt, hogy alig bír továbbindulni. A házat még 1933-ban építették, kiállta a második világháború próbáját, mai modern formáját pedig 2014-ben nyerte el, miután a Pilisi Parkerdő Zrt. 25 millió forintos beruházással felújította. Előzetes helyfoglalással a tizenkét férőhelyes szállást bárki igénybe veheti az év bármely napján.
„Mivel csak vendégek vagyunk a természetben, ennek megfelelően kell viselkednünk” – írja a ház mellett található információs tábla.
A fekete-hegyi kulcsosház házőrzője
A gondnokok közül a legendás Gizi néni neve teljesen egybeforrt a turistaházzal.
A Pilis-nyereg emlékmű mellett
Jó tanács: aki mostanság tervezne pilisi túrát, számoljon a sárral, néhol igazi dagonyával, a hó olvadása ugyanis számtalan helyen fellazította a területet.
A Pilisben fellelhetőek a Piliscsabai Természetjáró Egyesület „Pilisi vándorlás” túrájának pecsétjei is. A túra célja, hogy minél több emberrel megismertethessék a Pilist és a Visegrádi-hegységet. Aki az összes pecsétet begyűjti, igazi pilisi vándornak mondhatja magát.
Favágókunyhó a Pilisben
A geocaching az országnak ezt a részét is elérte, megannyi geoláda várja a lelkes túrázókat. A játék lényege, hogy a nyilvánosan elérhető földrajzi koordináták alapján, GPS segítségével fel lehet kutatni a kis dobozokat, amelyekben egy kód, néhány tárgyi emlék és egy üzenőfüzet található. ( Magyarországon az első geoládát 2001-ben helyezték el, mára azonban már sok ezer láda koordinátáit találhatjuk meg a világhálón).
A Pilisben minden apró részlet azt üzeni, közeleg az igazi tavasz: bátor rügyek, zöld hajtások jelzik, jön az igazi felmelegedés.
Az ideérkező túrázók tudják, itt lenni nemcsak a természetjárás miatt éri meg nagyon, de a Pilis lankáin termő szőlőből készült borok miatt is, amelyekről a kesztölci háromszáz pincéből álló pincesor is árulkodik. Mivel a dolomit és mészkő a szőlőtermesztés egyik fő alapja, a Pilis az egyik legtökéletesebb helyszín a bortermeléshez. Aki tehát nem szeret túrázni, és a feltöltődés más módját keresi, foglaljon helyet az egyik borteraszon, és próbálja ki, milyen a helyi merlot vagy a zöldveltelini!
Nyáry Tamás 2003 óta túravezető, célja, hogy a vándortúrázás hagyományait felélessze Magyarországon, és hazánk rejtett látványosságait és rejtett természeti kincseit minél több embernek megmutathassa. Országjáró túráira hétről hétre mi is jegyet váltunk.