Valentyina Tyereskova: Édesanyja sokáig haragudott rá, miután kiugrott a világűrbe

A fehérorosz származású, szegény, munkásosztályból származó nő beírta magát a történelemkönyvekbe, amikor 1963 nyarán, a Vosztok-6 fedélzetén kijutott a világűrbe és 48-szor megkerülte a Földet. Nem sokkal később a női egyenjogúság egyik jelképévé vált, illetve aktív politikai befolyással bír, mint parlamenti képviselő. 2020-ban, az orosz parlamentben ő terjesztette be azt az alkotmánymódosítási javaslatot, miszerint induljon újra az elnöki ciklusok számlálója. Ezzel a javaslattal a jelenlegi orosz elnök Vlagyimir Putyin megszakítás nélkül, harmadszor is elindulhatott az elnöki választásokon. Az orosz űrhajós nagy utat tett meg az évtizedek során, hiszen akkoriban senki nem gondolta volna, hogy egy textilipari munkás és egy traktoros lányát később Oroszország egyik legbefolyásosabb személyeként tartják majd számon. 

Háború vagy egyenjogúság, esetleg a kettő együtt?

Valentyina Tyereskova utazása hatalmas mérföldkőnek számított az emberiség történetében, hiszen akkoriban általánosságban elmondható volt, hogy a nőkre csak úgy tekintettek, mint a gyengébbik nemre. Ez az esemény hatalmas lépés volt az egyenjogúság megteremtésének irányában, azonban ez a kérdéskör ebben az időszakban kevésbé foglalkoztatta az embereket, viszont a hidegháború annál inkább. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között már javában zajlott az űrverseny. Fej-fej mellett haladtak, mindkét országot csak egy lépés választotta el attól, hogy átvegye a vezetést. Ezen a ponton jelentették be az amerikaiak, hogy a következő úti céljuk a Hold, ahol azelőtt ember még nem járt. A Szovjetuniónak és Hruscsovnak gyorsan kellett reagálnia. Egy olyan innovációra volt szükség, ami az egész emberiséget megmozgatja majd és amivel még korábban nem próbálkozott senki: egy női űrhajóst küldeni a világűrbe. A döntés hátterében mindössze politikai okok álltak, azonban az űrhajós nők ezreinek jelentett példaképet. Kezdetben lehetetlen vállalkozásnak tűnt, hiszen korábban a férfiak közül is csak a tapasztalt vadászpilóták jelentkezhettek kozmonautának és közülük is csak a legjobbak kerültek be a programba. 

Valentyina Tyereskova orvosi vizsgálata, 1963-ban (Fotó: TASS / AFP)

Valentyina Tyereskova bajkonuri kiképzésén, 1963-ban (Fotó: TASS / AFP)

Gagarin és Tyereskova a kiképzésen Bajkonurban, 1963. (Fotó: TASS / AFP)

Valentyina Tyereskova bajkonuri kiképzésén, 1963-ban (Fotó: TASS / AFP)

Valentyina Tyereskova, 1963. (Fotó: TASS / AFP)

Álomból valóság

Valentyina mindössze 17 éves volt, amikor nem volt más választása, otthagyta az iskolát és munkát vállalt egy gumiabroncsgyárban, majd később textilgyárban, hogy el tudja tartani magát és édesanyját, aki ekkor már egészségügyi gondokkal küszködött. Édesapja a második világháborúban életét vesztette, amikor Valentyina még csak kétéves volt, így a családfenntartó szerep az ő vállát nyomta. Az álma, miszerint vasúti mérnök lesz, eleinte kezdett szertefoszlani, azonban esti iskolába járt és megszerezte a mérnöki diplomát. Ezalatt egy másik szerelme is lett: az ejtőernyőzés. 1958-ban csatlakozott egy repülőklubhoz, ahol ejtőernyős kiképzésen vett részt. Élete során több mint 125 alkalommal nyílt ki az ejtőernyője. Imádta a zuhanással járó szabadságot és adrenalinlöketet. Ez az életérzés terelte az űrhajózás iránya felé, na meg persze Jurij Gagarin akkori repülése.

Tyereskova nem sejtette ekkoriban, hogy a szovjet vezetés éppen nőket keres az űrprogramba, ettől függetlenül írt egy levelet, miszerint önkéntesen jelentkezne a kiképzésre. Mivel ebben az időben nem voltak női vadászpilóták, így női ejtőernyősöket választottak a feladatra. Az alapkövetelmények a következők voltak: a jelentkezőknek 30 év alattinak kellett lenniük, magasságuk maximum 170 cm lehetett, és testsúlyuk nem haladhatta meg a 70 kg-ot. A 400 jelentkező közül 30-an jutottak tovább a döntőbe, akikből végül öt űrhajósjelöltet választottak ki, köztük Valentyinát. 

Utolsókból lesznek az elsők? 

A titkos kiképzés másfél évig tartott, ahol felkészítették a jelölteket a hirtelen gyorsulásra, a súlytalanságra és az egyedüllétre. A kiképzés végén Tyereskovát választották ki főpilótának, ami azt jelentette, hogy ő nyer belépőt az űrbe. Utólag azonban kiderült, hogy nem ő volt a fő jelölt. Az orvosi vizsgálatok és az ejtőernyős tapasztalata végett az utolsó helyre sorolták, de Hruscsov mégis őt tartotta a csúcsjelöltnek politikai okokból. Származása, nehéz családi háttere és apja hősi háborús halála miatt az ekkor mindössze 25 éves nőt a „nép asszonyaként” jelenítették meg a propagandában. Valentyinát egy okos, kitartó és empatikus nőként tartották számon, aki tudta, hogyan szólítsa meg az embereket, a kormány célja pedig az volt, hogy ezeket a képességeit felhasználva a repülés után, nemzetközi fórumokon is képviselje a Szovjetuniót.

Tyereskova 1963. június 16-án indult útnak, hogy teljesítse küldetését.  A titkos űrrepülés miatt a családja előtt is titkolóznia kellett, így a rokonai úgy tudták, hogy egy ejtőernyős ugróverseny miatt indul útnak. Később tudták csak meg a rádióból, hogy a Csajka (magyarul: sirály) hívójellel kiutazott első női űrhajós nem más, mint Valentyina Tyereskova. Édesanyjának sok idő kellett, mire megbocsátotta, hogy lánya hazudott neki. A szovjet nő mindössze 3 napot töltött az űrben, a jelentések szerint pedig jól érezte magát és minden zökkenőmentes volt, azonban a valóságban ez közel sem így történt. 

A 30 évig féltve őrzött titok

Egészségügyi állapota nagyon ingadozó volt. A fent töltött három nap alatt hányinger, ájulás és fejfájás kerülgette, továbbá megviselte az egyedüllét egy szűk kabinban, ahol még ő is alig fért el. Az út során technikai nehézségek is adódtak, amik majdnem az életébe kerültek, így nem véletlen, hogy egy idő után a pszichés zavar jelei jelentkeztek nála, elkezdett összefüggéstelenül beszélni és hisztérikusan kiabálni, azonban nem ez volt a legfőbb probléma. 

Valentyina 30 évig hallgatott arról, hogy az űrhajójába rossz repülési koordinátákat vittek be, így amikor korrigálniuk kellett volna a pályát és visszasüllyedni a Földre, az űrhajó az ellenkező irányba fordult és a nyílt űr felé vette az irányt. Tyereskova időben észlelte a problémát és sikerült visszaállniuk a megfelelő pályára.

A leszállási manőver sem sült el zökkenőmentesen, ugyanis a fiatal űrhajós 6000 méter magasból ugrott ki és még mielőtt a mentőcsapatok megérkeztek volna, a helyieket megkínálta a kutatásra szánt koszttal, ami Szergej Koroljovnál (a szovjet űrkutatás vezetőjénél) kiverte a biztosítékot. Hogy miért? Tyereskova megszegte a protokollt, mivel leszállás után elsőnek egy orvosi vizsgálaton kellett volna részt vennie.

– dohogott Koroljov. 

Tyereskova után húsz évig valóban egyetlen nő sem járt a világűrben, azonban ennek egészen más oka volt. Kezdett elhatalmasodni az az álláspont, miszerint a nők szervezete nem alkalmas az űrrepülésre. A másik négy fiatal jelölt közül senki nem jutott ki az űrbe, így Tyereskova maradt továbbra is az egyetlen nő a történelemben, aki egyedül repült, ugyanis a későbbiekben a nők csak legénységben utazhattak, továbbá ő az egyedüli szovjet űrhajós, aki manuálisan vezethette a űrhajót, mivel a legtöbb gépben elsősorban távvezérléssel oldották meg a navigálást.

A nép asszonya

Mikor visszatért, elhalmozták kitüntetésekkel. Ő lett az első nő, aki az orosz hadsereg tábornoki rangját kapta meg, továbbá Lenin-rendet és Aranycsillag érmet kapott.

Tyereskova szovjet nők ikonja lett. Mondanivalója és tekintélye miatt az ország hőseként tekintettek rá. Nők ezrei kértek öltözködési és párkapcsolati tanácsokat tőle levélben, válaszban reménykedve. 

Házassága a szintén űrhajós Andrijan Nyikolajevvel valóságós szenzáció lett. Egy lányuk született, Jelena. Magánéletét sikerült jól őrzött titokban tartania, de a szerelem nem tartott ki. Válása után újra férjhez ment, első férjéről pedig így nyilatkozott: „A munkában – ő aranyat ér. Otthon – egy despota.”

Ikonból politikus?

1966-tól azonban elkezdtek politikust nevelni Tyereskovából. Több társadalmi szervezet tagja és vezetője lett egyaránt. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagjává és később pedig az Orosz Föderáció parlamenti képviselőjének választották meg. Ő vezeti a „Nemzedékek emlékezete” nevezetű alapítványt és gyakran vesz részt olyan mozgalmak konferenciáin, amik a női egyenjogúságért küzdenek.

Tyereskova a legnagyobb visszhangot kiváltó törvényjavaslatokhoz adta a támogatását, köztük a 2018-as nyugdíjkorhatár-emeléshez. 2020-ban pedig az alkotmány módosítását javasolta, ami az elnöki ciklusok korlátozásának feloldására vonatkozik. Ezzel Vlagyimir Putyin megszakítás nélkül, harmadszor is elnök lehetett. A kalandos életű űrhajósnő pedig maradt az orosz elnök lelkes támogatója, még Ukrajna lerohanásában is.

Forrás: itt