A globális felmelegedés nem feltétlenül olyan dolog, amit könnyen lehet vizualizálni. Igen, érzékeljük az időjárásban, meg az évszakok furcsa viselkedésében úgy általában, de ha az embert nem fenyegeti közvetlenül a tenger emelkedő vízszintje, nem szenved ivóvízhiányban vagy pusztító erdőtüzektől, akkor a koncepció elég absztraktnak tűnhet.
Ezért is olyan fontos a Climate Central projektje, amely összegyűjtötte a világ azon pontjait, amelyeket fokozottan veszélyeztet a vízszint emelkedése. Olyannyira, hogy néhány város – amiket az alábbi galériában gyűjtöttünk össze – már akár 2030-ra is elsüllyedhet, ha a globális felmelegedés ilyen léptékben halad tovább. Persze sok minden változhat még addig, rengeteget tehetünk a klímakrízis elleni harcban (amennyiben komolyan vesszük azt), de ha nem küzdünk komolyan, az alábbi városok egy részét, vagy teljes egészét ellepi majd a víz.
Valójában a Németalföld nagy része, de leginkább Amszterdam van közvetlen veszélyben. Hollandia egyébként is nagyon jó az áradások elleni küzdelemben, de a következő években úgy tűnik, erre a tudásra még nagyobb szükségük lesz. (Fotó: Karl Hendon/Getty Images)
A Maldív-szigetek fővárosát, Malét az Indiai-óceán emelkedő szintje fenyegeti – a helyiek már jó ideje készülnek vésztervvel. (Fotó: MaRabelo/Getty Images)
Sajnos már régóta nem titok, hogy Velence süllyed, a tenger vízszintje pedig egyre nő, ami azt jelenti, hogy az ikonikus olasz városnak nincs már túl sok ideje hátra. (Fotó: Dario Argenti/Getty Images)
Dandong talán nem a legnépszerűbb turistacélpont Kínában, de ettől függetlenül óriási város. Több, mint két millióan élnek ebben az Észak-Koreára néző városban. (Fotó: Hong Wu/Getty Images)
Egy 2020-as kutatás szerint rövidtávon Bangkok járhat a legrosszabbul a globális felmelegedéssel: Thaiföld fővárosa ugyanis 1,5 méterrel van csupán a vízfelszín felett, és Velencéhez hasonlóan süllyed. Csak sokkal, sokkal gyorsabban. 2030-ra a tengerpart és a város reptere is teljesen víz alá kerülhet. (Fotó: Matteo Colombo/Getty Images)
A monszun időszak az indiai Kolkatára is hasonlóan veszélyes lehet, a helyzet pedig 2100-ra pedig rohamosan romolhat. (Fotó: Soltan Frédéric/Getty Images)
Japán elég jól felkészült a vízparti városai védelmére, azonban az ipari kikötőváros, Nagoja – amit az ország negyedik legnagyobb települése –, komoly kihívásokkal nézhet szembe a közeljövőben, különösen a tájfun szezon idején. (Fotó: SeanPavonePhoto/Getty Images)
Ahogy azt a 2021-es katasztrofális áradások is bebizonyították: Banglades nagy része egyébként is ki van téve az áradásoknak, de Khulna városa különösen fenyegetett. (Fotó: nicolasdecorte/Getty Images)
Nemcsak Port Szaíd egyiptomi kikötővárosa van veszélyben az áradásoktól, hanem a környező területek is, ezért az ország vezetősége már jó ideje homokból és betonból építik a gátakat. Így egy-egy árvíz nem teszi teljesen tönkre a farmerek földjét és terméseit. (Fotó: Ken Gillham / robertharding/Getty Images)
New Orleans egy félsziget, ami kis, kinyúló részekből áll, és éppen ezek a legfenyegetettebb részei a városnak. Nemcsak New Orleans központját érintheti katasztrofálisan a vízszint emelkedése, hanem a vadvilágát is. (Fotó: Larry Gibson/Getty Images)
Az amerikai Savannah hurrikán-csomópontban fekszik, de extrém időjárási körülmények nélkül is könnyen elnyelheti a tenger. (Fotó: pgiam/Getty Images)
A vietnámi Ho Si Minh város a kutatások szerint ugyan nem tűnhet el teljesen 2030-ra, de az biztos, hogy sokkal védtelenebb lesz az árvizeknek és a trópusi viharoknak. (Fotó: Diversity Studios/Getty Images)