Nem is olyan régen hosszan írtam arról, hogy miért nehéz elkezdenem sportolni. A nincs rá időm, annyira kézenfekvő válasz volt, hogy magam is elhittem, hogy sport helyett simán elég, hogy a lányomért rohangálok, hogy főzök, pakolok, bevásárolok. Egy dologgal azonban nem számoltam, a napi tevékenységek nem növelik az állóképességet, nem segítenek abban, hogy fitt maradjak. Ezerrel pörögni, ahogy mondani szokás, nem egyenlő azzal, hogy hetente legalább kétszer minimum 45 percet mozgunk.
Ha magad miatt nem, akkor csináld a gyerekeid miatt!
A lányom 6 és fél éves, örökmozgó, pont úgy, mint a legtöbb kortársa, egy szombati napon fogócskáztunk, én néhány perc után kidőltem. 38 évesen. Belehaltam a szégyenbe, mindig nevettem a szüleimen, hogy 40 éves korukra néhány emelet lépcsőzéstől már szuszognak, fújtatnak, mint a gőzmozdony, pedig egyikük sem túlsúlyos. Most meg én lihegek, mint aki a Himaláját mászta meg. Ez volt az a pont, amikor rájöttem, hogy többé nem a lapos has lesz a cél, hanem az, hogy fitt anyuka maradjak. Vagyis legyek újra, mert még mindig távol vagyok. A lányom elég motiváció volt ahhoz, hogy hogy kitartó legyek és még így is pokoli nehéz volt.
Mi a legnehezebb?
Mindenkinek más miatt nehéz a sport. Aki van olyan szerencsés, hogy a testmozgás extra örömet hoz az életébe, annak kisebb küzdelem, hogy a rendszeresen elmenjen futni, ugráljon a tévé előtt vagy végigcsináljon egy 45 perces edzést. Nekem az vált be, hogy kötelezővé tettem, pont úgy, mint azt, hogy pénteken reggel kiszaladok a piacra, évente egyszer elmegyek nőgyógyászhoz, vagy, hogy minden második este főzök. Nem hagytam a véletlenre a dolgot, egy hétre előre beírtam, hogy mikor fogok sportolni, nekem máshogy nem ment. Arra is rá kellett jönnöm, hogy én nem vagyok eljárós, akkor fogok rendesen sportolni, ha itthon meg tudom oldani. Nagy mázli, hogy ebben már egy csomó applikáció vagy Youtube-csatorna is a segítségemre van. Sőt, most már lehet futópadot is bérelni otthonra, ami havi szinten nagyjából akkora összeg, mintha valaki edzőterembe járna.
Legyen sikerélményed!
Az első 2 hétben húsz perceket sportoltam, rettegtem attól, hogy nem leszek elég kitartó, mert annyira nehéz lesz a 45 perc, hogy ki fogok dőlni. Ezért az elején gondosan ügyeltem rá, hogy ne kínozzam magamat. Sorozatnézés közben csináltam meg a gyakorlatsort, ahol szigorúan kezdő szintet választottam, de olyan is megesett, hogy szintén filmet nézve szobabringáztam. Aztán zumbáztam is a lányommal, ami elég jó buli volt, sőt a Just Dance is bejött az életünkbe. Én persze lihegtem, ő nevetett.
Mivel nekem a sport még mindig nem okoz euforikus örömünnepet, így kénytelen vagyok beírni előre a naptáramba, hogy mikor fogok sportolni, gyanítom, hogy ez már nálam így marad.
Jutalmazd magad!
Hogy mi a jutalom? Az szintén egyénfüggő. Az elején azt hittem, hogy egy-egy új edzőcucc fel fog dobni, a legjobb barátnőm például imádja a szép új sportholmikat. Nekem teljesen mindegy, hogy miben nyúzom magamat. Ráadásul edzőterembe nem járok, utcán csak nyáron futok, így teljesen mindegy, hogy mennyire vagyok trendi. Én fiatalabb koromban vásárolt ruhákkal szórakoztatom magam, előszedtem 5-6 olyan ruhát, ami nagyon régen volt rajtam és vagy nem is jöttek rám, vagy nem volt túl meggyőző a látvány, amit zsugorfóliában nyújtottam.
Egy hónap után úgy állok, hogy van egy olyan ruha, amiben újra jól érzem magam és nem volt rajtam legalább 10 éve. És ez még csak a kezdet, de nem szeretnék ropira fogyni.
Szeretném magam jól érezni a bőrömben, lihegés nélkül húzni a lányomat szánkón, frizbizni a Balatonban, hogy emellett még egyre jobban is fogok kinézni, azon aggódjon Claudia Schiffer és a Vogue teljes szerkesztősége.
Nincs több időd!
Mikor ha nem most? A sportot ne a következő hónapban kezd el, hanem amikor rájössz, hogy meg kell tenned, ne várj hétfőig, ha szerdán jutott eszedbe, és ne várj decemberig, ha novemberben jött meg a kedved. Hidd el, hogy minél idősebb vagy, annál nehezebben fogod magad rávenni a sportra, és amikor már egy betegség vagy az elhízás hajt fel a futópadra, sokkal keményebb meló lesz, mint amire gondoltál.