Előzd meg a családi balhét!

Horváth Judit | 2011. December 10.
Boldog család, fenyőillat, békesség – így nézne ki az ideális karácsony. Sajnos a valóság időnként rácáfol az ideálképekre. De vajon mit tehetsz, hogy ne a feszültségről szóljon az ünnep?

Kinek a szüleinél teljenek az ünnepek? Kinek mit vegyünk, és mennyire terheli meg mindez a családi kasszát? Mi legyen az ünnepi menü? És egyáltalán, miért kell mindent nekem csinálni? – Mindez csak egy kis ízelítő azokból a kérdésekből, amelyek körül sok családban már az ünnep előtti hetekben a tetőfokára hág a feszültség. Aztán elérkezik az ünnepi vacsora, és valakinek nem ízlik a főztünk, az anyós kritikával illeti a gyereknevelési szokásainkat, ráadásul Rózsi nénitől megkapjuk a huszonötödik használhatatlan csipketerítőt, és máris „borul a bili”. Egy kis tervezéssel azonban az összecsapások jó része elhárítható.

Ne akarj tökéletes lenni!

„Ez egy feszült időszak – mondja Turánszky Edina pszichológus, mediátor. – Rengeteg a többletfeladat, ráadásul pontosan látjuk a különbséget a média sugallta ideálok és a saját anyagi, teljesítménybeli korlátaink között, ez pedig frusztráló lehet. Ez a magasabb feszültségszint az oka, hogy hamarabb fordulunk ki magunkból egy-egy kellemetlen megjegyzés miatt.”

A pszichológus szerint a veszekedések megelőzésének titka a jó szervezés: ha listát készítesz az elvégzendő feladatokról, és a családtagjaiddal felosztjátok egymás között teendőket, máris kevesebb nyomja a válladat. Ha pedig nem filmbe illően tökéletes, hanem a saját családod számára optimális ünneplést szeretnél szervezni, máris kevésbé érzed majd magad az ünnep és a család mártírjának.

Fogalmazz konkrétan!

A másik titok a kommunikáció: „A férfiak a konkrét kéréseket értik, nem pedig a burkolt utalásokat – hívja fel a figyelmet Turánszky Edina. – Tehát ha azt szeretnénk, hogy segítsenek, ne várjuk, hogy kitalálják a gondolatainkat, inkább fogalmazzuk meg konkrétan, mit is szeretnénk. Ha ugyanis azt várjuk, hogy olvassanak a gondolatainkban, csak magunkat stresszeljük, és később, egy teljesen ártatlan megjegyzés hatására egyszerre tör majd ki belőlünk a felgyülemlett feszültség.”

Az sem jó stratégia, ha a másikat okoljuk valamiért. A pszichológus szerint ha problémánk van, a legjobb úgynevezett én-üzenetek formájában megfogalmazni. Ugye jobban hangzik az „én ferdének látom a fát, de gyere, nézd meg te is innen”, mint a „már megint nem vagy képes egyenesen befaragni!”?
Ha pedig a vacsorán kapjuk ki a kellemetlen nagybácsi ízetlen beszólását, igyekezzünk nyugodtan válaszolni. „Sértésre sértéssel vagy agresszív megjegyzéssel reagálni nem jó stratégia, hiszen csak tovább szítja a haragot” – mondja a pszichológus. Higgadtan, barátságosan próbáld leállítani a kötekedőt. Az is megoldás, ha a béke érdekében lenyeled a békát, és máskor, higgadtan megbeszéled az érintettel, hogy voltaképpen mi is a baja veled. Ha pedig a másik fél alkalmatlan erre, marad a remény, hogy a következő karácsonyig nem találkoztok…

Exit mobile version