Ambuláns szülés – protokoll mindenek felett?

Bodnár Kriszta | 2013. Október 22.
Jó körülmények, emberséges orvos, kíméletes és gyors születés – ez az ideális állapot alapja. Azonban ez is lehet rémálom, ha a kórház bürokratikus szabályokba bonyolódva vagy egészségügyi okokra hivatkozva megnehezíti a hazamenést, ne adj isten tényleg történik valami a babával. A Születésház Egyesület október 21-én adta át petícióját az Emmi tárca képviselőjének, amelyben azt kérik, hogy az ambuláns szülés a magyar családok számára is szabad választási lehetőség legyen.

Jelenleg nincs megoldva az ambuláns szülés finanszírozási és strukturális rendszere Magyarországon, ezért a kórházak általában szakmai protokollra hivatkozva tartják bent az anyát és babáját napokig. Az elmúlt években megismert rengeteg negatív szülés- és kórházi élmény, valamint a nők jogát sértő és az igazságérzetet sárba tipró eset miatt a Születésház Egyesület el akarja érni, hogy legyen végre rendezve a komplikációmentesen szült nők hazaengedése, vagyis, hogy az ambuláns szülést ismerje el, és deklarálja mind az orvosi szakma, mind a jogalkotás. A nők többsége ugyanis általában a kórházban tölti az első gyermekágyas napokat, nem tudva azt, hogy valójában máris hazamehetne.

Alapvető emberi jogok

Fazakas Pálma

Fazakas Pálma, az egyesület vezetője szerint nincs rosszabb, mint amikor alapvető emberi jogaikkal nem tudnak élni az emberek. Úgy véli, a nők joga, hogy a megfelelő információk birtokában szabadon dönthessenek az őket és gyermeküket érintő kérdésekben, és megválaszthassák szülésük körülményeit. Nem sokan, de vannak akik azt igénylik, hogy ha a körülmények engedik, már a szülést követően hazatérhessenek, és már az első napokat is otthonukban, családjukkal töltsék. Szerinte a korai hazatérést választók esetében a kórházak nem egyszer szakmailag nem kellően megalapozott indokkal tartják benn az újszülöttet. Az is többször előfordult már, hogy a kórház rendőrt hívott, amikor a szülés után az anya haza akart menni.

A hazavágyó nők elsősorban a kórházi körülményekre hivatkozva magyarázzák döntésüket, és nyilván olyanok is vannak, akik különösebb ok nélkül akarnak hazamenni. Szerintük amit az egészségügyi intézmény nyújt babáknak és mamáknak, az otthoni körülmények között is megoldható, ráadásul saját lakásukban nincsenek kitéve idegenek zaklatásának. Szüléstörténetek között gyakori állítás az is, hogy az orvos kioktató stílusban beszél, netán kiabál, amikor az anyuka közli vele, hogy ő márpedig idő előtt hazamenne. Sokak szerint jól bevált eszköz még az érzelmi zsarolás is – mondja Fazakas Pálma.
 

Érzékelik a jelenséget

A szaktárca elismeri: igény van jogszabály módosításra, mivel előfordul, hogy a kismama a 72 óra letelte előtt távozik az intézményből. Az egészségügyről  szóló 1997. évi CLIV.  törvény 12. § (1) alapján a betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Saját felelősségére tehát elhagyhatja a kórházat a kismama, de felelősséggel tartozik az újszülött állapotáért is. A baba szempontjából problémát jelenthetnek az esetleg 24 órán túl, a 2. vagy 3. napon fellépő adaptációs zavarok (ilyen például a gyorsan fokozódó sárgaság, a később jelentkező szülési fertőzéses állapot, illetve az életet is veszélyeztető szívfejlődési rendellenességek).

Ugyanakkor az OEP nem vagy csak részben fizeti ki a szülés mintegy 90 ezer forintos finanszírozási összegét a szolgáltatónak, ha a kismama 72 óránál kevesebb időt tölt a kórházban a szülést követően. Ez pedig egy úgynevezett kódmeghatározással van összefüggésben. Kérdésünkre az Emmi tárcánál azt a választ kaptuk, hogy a szülés HBCs kódjának megalkotásakor figyelembe kellett venni az újszülött ellátásának szakmai protokollját, az újszülött kori kötelező szűrővizsgálatok pontos kivitelezéséhez szükséges feltételeket.

Protokoll mindenek felett

Vagyis Magyarországon a legtöbb kórházban a szakmai protokollra hivatkozva nincs ambuláns szülés, de az okok valójában a kidolgozatlanságra vezethetők vissza. Jó hír azonban, hogy a jogalkotási folyamat elkezdődött, az úgynevezett kódkarbantartó bizottság megkezdte az egyeztetéseket, de például az még nincs eldöntve, hogyan finanszírozzák az újszülöttek ellátását. Problémát okozhat még a kötelező újszülött kori anyagcsereszűrő vizsgálatok elvégzése is, amely ambuláns szülés esetén is kötelező, ráadásul 72 óra után meg kell ismételni. Ez a baba és szülei szempontjából pluszterheléssel jár, és költségvonzatai is vannak. A pécsi Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika megbízott igazgatója, Dr. Veszprémi Béla szerint az ambuláns szüléshez kapcsolódó kód kialakításánál gond az is, hogy az élet első 72 órájában az ellátásért jogilag felelős személy az intézeti elbocsátó orvos, de ha 48 óra után távozik az újszülött, mindenképpen a körzeti orvosnak és a védőnőnek kell őt megvizsgálnia.
„Egyeztetnünk kell annak érdekében is,  hogy tisztázzuk, mi a felelősségük az ellátás különböző szintjén résztvevőknek és a szülőknek. A szükséges jogalkotás folyamata ezen döntések meghozatala után történhet” – áll a minisztérium hivatalos válaszában.   

Bábai modellre lenne szükség

Fazakas Pálma nyíltan kimondja, hogy az orvosok részéről nagyon erős az ellenállás, a kórházak anyagilag ellenérdekeltek az anya és az újszülött korai távozásában. Úgy véli, ha az OEP már akkor is finanszírozná a szülést, ha a kismama 6 óra elteltével távozik a kórházból, lényegesen csökkenne a visszatartásra ösztönző egészségügyi indokok száma. Ugyanakkor teljesen érthetőnek tartja, amikor egy kórház igényli a szülések után járó állami támogatást. Jó példa az Egyesült Királyságban működő modell, ahol szülésznő (midewife) végzi mind a terhesgondozást, mind pedig a szülés „levezetését”. Ez az úgynevezett bábai modell kellene itthon is, amikor az orvos és a szülésznő elismerik egymás munkáját, és kompetens szakmai partnerei egymásnak. Ahol a terhes nőt nem betegként, hanem emberként kezelik, a  szülést pedig orvosi beavatkozást csakis  indokolt esetben igénylő, természetes folyamatnak tartják – mondja.

Európai helyzet
Nagy-Britannia: meghatározó alapelv, hogy a döntés joga minden esetben az anyáé. Az egészségügyi szakszemélyzet tanácsadó szerepet tölt be, nyomást nem gyakorolhat, kényszert nem alkalmazhat. Az anya a kapott információk alapján határoz a hazamenetelről. Korai hazatérésnek minősül, ha az anya a szülést követően 6 óra után elhagyja a kórházat. Ettől kezdve a körzeti védőnő és a körzeti szülésznő látja el a családot.
Dánia: komplikációmentes szülést követően többedszer szőlő nő 2-6 óra után, először szülő anya 24 óra után hagyja el a kórházat. Komplikáció vagy császármetszés esetén a távozás időpontját egyénileg állapítják meg.
Írország: általános elv, hogy komplikációmentes szülés esetén minél korábban hazamehessen a család. A távozásra ajánlott időpont nem első szülő nő esetén 24-36 óra, első szülő nőnél 48 óra. Császármetszés esetén 72-84 óra után lehet távozni. Az egészségügyi biztosítás 5 napon keresztül fedezi a költségeket, a kórház akkor is megkapja a teljes költségtérítést ha az anya hamarabb hazamegy. A hazatérő anya gondozását vagy a kórház szülésznője, vagy a területi védőnő végzi.
Forrás: Születésház Egyesület
Exit mobile version