Szülni 35 felett – az életkor egy adat, és nem állapot

Vanek Bori | 2014. Június 13.
Édesanyám 40 éves volt, amikor megszülte az öcsémet. Akkor sokan gratuláltak neki, hogy milyen bátor, és volt olyan is, aki "lehülyézte". Amikor terhes lett, a kora miatt azonnal veszélyeztetettnek nyilvánították, és ha az orvoson múlik, biztos, ami biztos alapon a kilenc hónapot kórházban fekve tölti. Pedig teljesen egészséges volt, alacsony vérnyomással, normál vércukorértékkel.

A villámgyors és komplikációmentes szülés után az orvosok is csodájára jártak, Anya meg csak mosolygott, hogy ezen azért a nők nagy része átesik. Eltelt huszonnégy év, és amikor én túl a harmincötön szültem, már nem szaladt össze a fél kórház, sőt a terhesgondozáson, a vizsgálatokon és aztán a szülészeten is, sokkal több volt a korombeli nő, mint a huszonévesek.

Persze több olyan helyzet is adódott, amikor éreztették: már nem vagyok tizennyolc. A terhesség megállapításakor az orvos, a gratuláció után – megtudva, hogy ez az első gyerek – felhúzta a szemöldökét és dünnyögött valami olyat, “hogyhogy ilyen későn”? Aztán a védőnő elmondta, hogy bizony az én koromban több a rizikó, vércukor, magas vérnyomás – mindezt közvetlen azután, hogy megállapította, ritka alacsony vérnyomásom van. Mivel minden leletem végig tökéletes, a terhesség problémamentes a volt, így ennél több megjegyzés nem érte a koromat, de azért így is volt olyan érzésem, mintha folyamatosan egy ketyegő bomba lennék – ami persze fizikailag és vizuálisan igaz is –, aki alapvetően csak kockázatot jelent.

Átalakuló családmodell, új női utak

A hetvenes években a szülő nők átlagéletkora még 22 év volt, mára ez 31-32 évre emelkedett. Ennek főleg társadalmi okai vannak: fogamzásgátlás, szexuális forradalom, nők szerepköreinek változása. A hatvanas években megjelent fogamzásgátló tablettáknak köszönhetően a nők befolyásolni tudták a terhességeik számát, a házaspárok dönthettek arról, hogy mikor és hány gyermeket vállalnak.  A fogamzásgátló előtt természetesnek számított, hogy egy nő addig szüli a gyerekeket, amíg biológiailag képes rá, az első gyermekét 18-20 évesen míg az utolsót 35-39 évesen szülte.  De a nők kezükbe vehették az irányítást, és könnyebben dönthettek gyermekeik számáról, jelentősen csökkent a gyermekhalandóság is, így fokozatosan a 2-3 gyermekesre alakult át az átlagos családmodell.

A nők továbbra is fiatalon szülték első gyermeküket, de megállhattak a második vagy harmadik után, akár 25 évesen is.  A második világháborút követően az átlagember számára is elérhetővé vált az egyetem, az informatikai forradalomnak köszönhetően kialakult tudásalapú társadalom pedig egyre inkább a magas iskolázottságot követel a munkavállalóktól. Folyamatosan emelkedik a diplomások aránya, így azonban kitolódott – a férfiaknál is – a munkakezdés és a családalapításhoz szükséges egzisztencia kiépítésének időpontja.

Az egyetemeken folyamatosan emelkedik a nők száma – ma már a friss diplomások több mint fele nő –, a nyolcvanas évektől egyre több nő választotta a karriert a családalapítás helyett vagy előtt. Lehet ezt szeretni vagy nem szeretni, de tegyük a kezünket a szívünkre. Mit szólnánk, ha 22 éves fiunk, lányunk, holnap bejelentené, hogy hamarosan nagymamák, nagypapák leszünk? Alkalmasnak tartjuk-e egyáltalán a “mai fiatalokat” családalapításra?

Mást diktál a társadalom, mást a biológia

Mi nők önjáróak lettünk. Keressük a szerepeinket, életünk során többet is kipróbálunk, és könnyen lehet, hogy 30-35 éves korunkig eszünkbe sem jut gyereket szülni. De sajnos testünk, biológiai óránk nem alkalmazkodik a modern társadalomhoz. Az ideális szülési kor ugyanis 20 és 30 év között van, ehhez képest ma Magyarországon a nők átlagos szülési kora 31-32 év, és egyre többen vállalnak gyermeket 35, 38 vagy akár 40 év felett is.

Pedig a kor előrehaladtával növekszik a terhességgel kapcsolatos szövődmények kockázata, az anyára és a magzatra vonatkozóan egyaránt, ráadásul csökken a fogamzás esélye is – mondta Dr. Rigó János a SOTE I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora. “Egyszerűen, ahogy idősödik az ember, egyre több betegséggel kell szembenéznie. Általában emelkedik a testsúlyunk, ami növeli a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.”

Nem azért szülünk, mert itt az ideje

Ugyanakkor csak azért nem lehet gyereket szülni, mert biológiailag éppen akkor a legalkalmasabb. Lehet, hogy általánosságban egy huszonkét éves kevesebbet szorong a terhessége miatt, mint egy negyven. De egy biztosabb egzisztenciával rendelkező, ám idősebb nő számos olyan plusz – kényelmi és egészségügyi – szolgáltatást tud magának és leendő gyermekének megadni, amivel csökkentheti vagy egyenesen kizárhatja a kockázatokat.  A társadalmi elhelyezkedés nagyban befolyásolhatja az egészségügyi állapotot, egy harmincas középosztálybeli nő sokszor jobb fizikai állapotban van, mint egy mélyszegénységben élő huszonéves.

Szemléletváltás az egészségügynek?

Várhatóan a közeljövőben nem csökken majd a szülő nők életkora, ezért a kockázatokat kell csökkenteni. Ez jelenthet tudatos életmódot egy nőnek, de szemléletváltozást az egészségügynek is. Magyarországon a nők döntő többsége nem jár rendszeresen nőgyógyászhoz, pedig onnantól kezdve, hogy egy lány nemi életet kezd élni, évente kellene megjelennie a szakrendelésen. Így lehetne idejében felismerni és kezelni az olyan problémákat, amelyek meddőséghez is vezethetnek. Azonban szemléletváltásra van szükség az egészségügyben is: minden várandós nőnek más jellegű gondozásra van szüksége, legyen akár 20, akár 40 éves.

Gyakorlat itthon és külföldön

Csak az életkora miatt senki nem lesz veszélyeztetett terhes. Ez mindig a fizikai, egészségügyi állapottól, a meglévő betegségektől vagy az időközben kialakuló problémáktól függ. Bár a terhesség alatt folyamatosan azt kapja a kismama, hogy a terhesség az nem betegség, hanem egy állapot – értsd: ne tessék annyit nyavalyogni –, mégis a várandóság kilenc hónapja alatt folyamatosan, fehér köpenyes emberek forognak körülötte, állandóan vizsgálatokra kell járnia. Alapvetően szakorvostól és intézménytől függ, hogy mennyire hozzák a frászt a kismamára.

Az angol protokollt átnézve a kornak nincs különösebb jelentősége – sokkal inkább, a fizikai, egészségügyi és szociális állapotnak – még az otthonszülést sem befolyásolja. Az Egyesült Államokban szintén nem a kor határozza meg elsősorban a vizsgálatokat. Ott például számos rizikótényezőt a “származás” határozz meg, ugyanis bizonyos betegségek jóval gyakrabban fordulnak elő egyes népcsoportoknál. Itthon változást hozhat a júliusban életbe lépő új terhesgondozási protokoll. Eszerint a terhesgondozást szülésznő is végezheti, igaz, csak az alacsony rizikójú várandósság esetén. Az új terhesgondozási gyakorlat  segítheti azt az állapotot, hogy a problémamentes terhességet valóban állapotként, várandósságként éljék meg a kismamák, kortól függetlenül.

Exit mobile version