“Ha nem megyek másik orvoshoz, kivették volna az egészséges petefészkemet”

Anyám borogass! | 2015. Április 28.
Elképesztő történetet mesélt el az egyik barátnőm, el sem hiszem, ha nem vele történik konkrétan. Kiírták műtétre, mert cisztát találtak a jobb petefészkében, amiről aztán kiderült, hogy igazából egy betokosodott, elhalt magzat. Ráadásul a műtétet az egészséges, bal petefészkén akarták elvégezni.

Figyelj, mert bonyolult és szövevényes a történet. Az én barátnőm, hívjuk Annának, a leglelkiismeretesebb ember, akit ismerek. Minden évben becsülettel eljár szűrésre, odafigyel a női egészségére, nem úgy, mint mondjuk én, aki hajlamos vagyok két évig is elmismásolni a nőgyógyászt, ha épp nincs semmilyen problémám.

“Ezzel még száz évig el lehet élni”

2014. április: szűrővizsgálat

Cisztát találtak a jobb petefészekben, nem magánrendelésen, hanem TB alapon. Ekkor azt mondták neki, hogy nem kell ezzel foglalkozni, semmi probléma, gyakori dolog ez, száz évig is el lehet vele élni. Az ember  hisz az orvosoknak, hiszen azért orvos, hogy jobban tudja, hogy majd vigyáz ránk, és megmondja, mit tegyünk. Megmondta: semmit ne tegyen.

2015. február: vizsgálat, mert fáj valami odabenn

Egy jobb oldalon lévő petefészekcisztát észleltek, amin Anna nem lepődött meg, az orvos azonban annál inkább:

“Most már nem azt mondták, hogy száz évig is el lehet élni ezzel, hanem megkérdezték, akarok-e még gyereket, mert meg kell műteni, ki kell venni a petefészkem, és majd megbeszélem az orvosommal, ahova irányítani fog hivatalból, de szerinte a méhemet is el kellene távolítani.”

Anna engedelmesen bement a kórházba, ahhoz a főorvoshoz, akihez hivatalból küldték. Ez a főorvos nem vizsgálta meg, csak a leletei alapján közölte, hogy bizony, itt műtét lesz, petefészket és méhet is eltávolítanak, ugye nem akar már gyereket. Anna rákérdezett, hogy mégis milyen következményei lesznek, ha a méhét kiveszik, azon kívül, hogy nem szülhet, amit pedig még akart volna. A választ megjegyezte alaposan:

“Azt mondta, hogy ennek semmilyen következménye nem lesz, de amúgy most nem igazán ér rá elmagyarázni, mert nagyon sokan várnak rá, de higgyem el, hogy ezer ilyennel találkozott már, és kell a műtét.”

Jött a nagy kétségbeesés: Anna még csak 37 éves volt ekkor, és bár nem tervezett második gyereket, de a lehetőségét meg akarta hagyni magának. A méheltávolítás gondolatától megingott a nőiségében, úgy érezte, nem tudja, hogyan tovább, rémálmai voltak, hogy emiatt el fog tőle távolodni a férje, hogy majd keres helyette olyat, aki tud gyereket szülni. Utólag nézve hatalmas szerencséje van, hogy pont ott dolgozik, ahol, mert egy kolléganője ismert egy olyan belgyógyászt, aki természetgyógyász is, és addig nem hagyta békén Annát, amíg el nem ment ehhez az orvoshoz a leleteivel, másik szakvéleményt kérni.

“Amikor a leleteket megnézte, elhűlve mondta, hogy a műtéti papírokon a bal oldali petefészkemet akarják eltávolítani, miközben az ultrahangon észlelt ciszta a jobb oldaliban volt.”

“A második gyermekem a petefészkemben maradt.”

Már ez is elég cifra történet lenne, de még csak most jött a nagy csavar, amitől mindenkinek eláll a szava, és értetlenül néz körbe, hogy mi történik, főleg Anna.

“A természetgyógyász javaslatára felkerestem egy UH specialistát, aki nőgyógyász is egyben (22 ‍‌000 forint elröppent). Itt kiderült, hogy a jobb oldali petefészkemmel valóban gond van, kétszer akkora, mint a bal oldali, és most már azt is tudjuk, hogy miért: dermoid tömlő van benne.”

Dermoid tömlő: A dermoid ciszta a magzati létből visszamaradt szöveti képződmény, amely különböző nőgyógyászati problémák forrása is lehet, akár meddőséget is okozhat. egy rendellenes sejtmaradvány betokosodásából jön létre, még a magzati korban. A dermoid ciszta jelenség leggyakrabban nőknél jelentkezik és az esetek jelentős részében a petefészekben detektálható, mivel itt csírasejtek találhatók. A dermoid ciszták rendszerint valamilyen szöveti elemet tartalmaznak, ami lehet hajszál, fogak, apró csontdarabok, és különböző, akár működő szövetdarabok is.

“Ez a probléma abból adódik, hogy egy osztódásnak indult petesejt, azaz a második gyermekem a petefészkemben maradt. Hát, ez a tény lelkileg alaposan megviseli az embert, és aztán még ráadásul közölte az UH orvos, hogy nem is a cisztám van a petefészkemben, hanem 3 nagyméretű miómát is lát a méhemen.”

Mostanra már egy egész halom papírja, lelete és kérdőjele gyűlt össze, hogy most akkor mi történik a petefészkében, mi az a dolog, ami miatt most úgy tűnik, hogy a jobb oldali petefészek vérellátása úgy leromlott, és a méhén akkorára nőttek a miómák, hogy mindkettőt ki kell venni úgy, ahogy van. És hogy ez a dolog ott hogyan lehet, talán már tavaly óta ott van, és az első vizsgálaton csak legyintettek rá? 

“A következő lépést már a sors sodorta az utamba: egy segítőkész barát barátnőjének az apukája, nyugdíjas orvos, beprotezsált egy nagy hírű nőgyógyászhoz, aki rögtön vérvétellel kezdte, amivel a hormonszintet megállapították. Megjegyzem, ez eddig egy orvosnak sem jutott eszébe.

A legfrissebb szakvélemény a vérvétel és egy újabb UH alapján az lett, hogy el kell távolítani a petefészkemet és a méhemet. A doki azt mondta, abban reménykedett, hogy ezt meg tudjuk fordítani, de olyan nagyok ezek a miómák, hogy még gyógyszeres kezeléssel is csak 30 százalékot tudunk csökkenteni, és még akkor is nagyok lennének.

A legrosszabb az egészben az, hogy ha egy évvel ezelőtt, az első UH-nál nem állunk meg, nem elégszem meg azzal, hogy ezzel 100 évig lehet élni, hanem azonnal utánanézek, akkor hamarabb jutok el oda, ahol most tartok, több időm lett volna, hogy megoldjam a helyzetet, és valószínűleg gyógyszerrel csökkenthetők lettek volna a miómák, hogy eltávolítsák őket, és megmentsék a méhemet.”

Az én kérdésem már csak annyi, hogy ez hogy lehet? Ha nincs 22 ezer forintja, hogy magánúton UH-ra menjen, akkor kiveszik az ép és egészséges petefészkét? Ha csak az alapellátást veszi igénybe, és nem szaladgál magánorvosokhoz, akkor már nem is számít annyira, hogy megmarad a méhe vagy sem? Ha egy éve nem az SZTK-ba megy, hanem menő magándokihoz, akkor most nem kellene kiműteni a méhét? Elképesztő, hogy ilyen megtörténhet, és valószínűleg másokkal meg is történik, ha nem mennek másik orvoshoz, másik kórházba, és nem kérdőjelezik meg az első szakvéleményt. 

Exit mobile version