Az agy fejődésében két anyag rendkívül fontos és nélkülözhetetlen: a vas és az omega-3-zsírsavak közé tartozó dokozahexaénsav (DHA). A szoptatás ideje alatt ezeket az anyatejből megkapják a babák, azonban amikor elkezdődik a hozzátáplálás ideje, vagy esetleg tápszerre szorul a baba, akkor már a szülőknek kell külön odafigyelniük, hogy a megfelelő táplálékválasztással biztosítsák az agy számára nélkülözhetetlen anyagokat.
Omega-3-zsírsavak
Az omega-3-zsírsavak jelentőségét a magzat, majd később az újszülött fejlődésben csak a közelmúltban ismerték fel a tudósok. Hamar slágertémává lettek a médiában is az omega-3-zsírsavak, de ezúttal nemcsak egy múló divatról van szó, hanem valóban igen fontos és nélkülözhetetlen tápanyagról, amely nélkül a szervezet nem tudna sem megfelelően fejlődni, sem fenntartani magát. Az omega-3-zsírsavakra ugyanis egész életünk során nagy szükségünk van, nélkülük számos szervünk működése romlana vagy akár lehetetlenné is válna. Egyebek mellett az alábbiak miatt hasznos és szükséges a szervezetnek az omega-3-zsírsavak jelenléte:
• fejlesztik a koncentrálóképességet,
• segítik a mozgásszervi problémák javítását,
• erősítik az immunrendszert,
• allergiás reakciók kezelését is pozitívan befolyásolják,
• javítják az olvasási készséget,
• segítik és fejlesztik a problémamegoldó képességet.
Magzati korban az édesanyán múlik, hogy elegendő omega-3-zsírsavhoz jut-e a hasában fejlődő gyermek, ezért fontos, hogy az étrendjében rendszeresen szerepeljenek többek között különféle hidegtengeri halak, valamint dió, lenmag és minél több olíva is, mert ezek nagyszerű elsődleges és természetes forrásai az omega-3-zsírsavaknak.
Vas
Az agy megfelelő fejlődése és működése szempontjából a vas is rendkívül fontos elem, hiszen ez biztosítja, hogy a vérben található hemoglobin megfelelően szállítani tudja az oxigént és szén-dioxidot. Vas nélkül az agy, amely rendkívül oxigénigényes szerv, kóros elváltozásokat szenvedne, a vashiányos gyermek pedig állandóan fáradékony, nyűgös, fejfájós és étvágytalan lenne. A fejlődésben lévő gyerekeknek 1–3 éves kor között, amikor már folyamatban van, illetve le is zárult a hozzátáplálás időszaka, napi 7 mg vasra van szükségük, amit megfelelő ételekkel és ételkiegészítőkkel vihetnek be a szervezetükbe. A természetes vasforrások közül a legjobbak a sóska – ezt már hat hónapos kortól ehetik a gyerekek –, a csirke- és a vöröshúsok, valamint a halételek.
Kisgyermekek, gyermekek átlagos napi vasszükséglete
7–12 hónapos korban: 11 mg;
1 és 3 éves kor között 7 mg;
4 és 8 éves kor között: 10 mg;
9 és 13 éves kor között: 8 mg.
Vastartalom különféle ételekben
Állati eredetű élelmiszerek vastartalma
Vörös húsok – marha-, borjú-, sertéshús 3-4 mg vas / 100 gramm; bárányhús: 2 mg / 100 gramm
Szárnyasok – pulykahús: 2-3 mg / 100 gramm
Libamáj: 6-7 mg / 100 gramm
Sertés-, marha- és borjúmáj: 5-10 mg / 100 gramm
Májkrém, kenőmájas: 4-5 mg / 100 gramm
Halak – tonhal: 2 mg / 100 gramm; szardínia: 3 mg / 100 gramm
Tojás: 1–1,5 mg / 1 tojássárgája
Növényi eredetű élelmiszerek vastartalma
Főzelékfélék – spenót/sóska: 2-5 mg / 100 gramm; zöldborsó/zöldbab: 2-3 mg / 100 gramm; lencse, csicseriborsó, tarkabab: 4-8 mg / 100 gramm
Idénygyümölcsök – ribizli: 4-6 mg / 100 gramm; szilva: 5-6 mg / 1 dl szilvalé vagy 6-8 szem szilva; körte: 2 mg / 100 gramm; eper: 3 mg / 100 gramm; sárgabarack: 2 mg / 100 gramm
Zöldségek – gomba: 10 mg / 100 gramm; retek: 1-2 mg / 100 gramm
Csonthéjasak, olajos magvak – 15-20 mg / 50 gramm; dió: 2 mg / 50 gramm; mandula: 3-4 mg / 50 gramm
Gyümölcs- és zöldséglevek – paradicsomlé: 1,5 mg / 1 dl; almalé: 1,5 mg / 1 dl