Így voltam minden mérföldkővel: alig vártam, hogy kibújjon a babám első foga, elkezdjen forogni, kúszni, mászni, felállni… aztán amint elkezdte, kibújt, forgott, mászott, elindult, rögtön kezdődtek a bajok. Ráébredtem, hogy nem kell annyira siettetni őket, hogy meglépjék a mérföldköveiket.
Fogzás
Pro: A baba első foga határozottan fontos mérföldkő a fejlődésében, hiszen akkor tud majd normális, emberi táplálékot enni, ha minden foga kibújik.
Kontra: Próbáltál már megnyugtatni egy fog miatt nyűglődő babát, aki csak annyit tud, hogy nem érzi jól magát a bőrében és folyamatosan nyafog? Nem egyszerű hadművelet.
Forgás
Pro: Nagyon szórakoztató, ahogy a baba megtanulja használni az izmait, próbálgatja az erejét és ahogy gyakorolja a hasról hátra, hátról hasra fordulást. Nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a későbbiekben úgy általában A-ból B-be eljusson.
Kontra: Elkezdődik az az időszak, amikor bárhonnan lefordulhat, nem heverészik többé nyugodtan melletted az ágyon és a pelenkázó is veszélyes tereppé válik. Az anyai paranoiád pedig új szintre lép. Mind a ketten a földön ragadtok innentől kezdve egészen ovis korig.
Mászás
Pro: A baba meglépi a mobilitás következő lépcsőfokát, nehéz kihívást győz le, távolságokat tesz meg és függetlenséget tanul. Elkezdi felfedezni a körülötte lévő világot. A kíváncsisága hajszolja, hogy mindent megnézzen, megérintsen, megnyaljon, ebből tanul a legtöbbet.
Kontra: Mostantól elhangzanak az olyan mondatok, mint “Ne edd a macska kajáját, kislányom!” A régi szép időkben – alig pár hónapja – megtehetted, hogy a gyermekedet leraktad a forgója alá az ágyába, míg te mondjuk megittál egy kávét. Ennek ezennel vége, mert ha véletlenül hátat fordítasz neki, hogy elkészítsd azt a kávét, a következő pillanatban már csak a kis fokhagymafenekét fogod látni, amint távolodik villámgyorsan tőled, lehetőleg a lakás legveszélyesebb pontja felé. Ennél a mérföldkőnél kezdesz új szemeket növeszteni a tarkódra és minden pillanatban ugrásra készen állsz, hogy megmentsd az életét.
Járás
Pro: Annyira édes, ahogy elindul a két lábán feléd, meg kell zabálni! Minden egyes pillanat egy nagy kalanddá válik számára. Nemsokára már teljesen önálló lesz és eligazodik a körülötte lévő világban. Több kockázatot is vállal és szépen leválik rólad.
Kontra: Az életednek vége. Ragaszkodni fog hozzá, hogy mindenhová és egyfolytában két lábon járjon. Nincs többé családi ebéd hétvégén az étteremben, mert ő körbe akar menni újra és újra, ha nem figyelsz oda, akkor a konyhában köt ki a fazekak között. A boltba is gyalog akar majd menni és az addig tíz perces út két órásra duzzad, pedig csak egy tejért szaladnál le. A hátad pedig sajogni fog, mert egy picike ember kezét fogva kell félig hajolva menned.
Beszéd
Pro: Nincs annál aranyosabb, mint mikor a babád először kimondja, hogy “anya”, és olyan cuki baba hangja van, hogy attól el kell olvadni. Ahogy fejlődik az agya, úgy kapcsolja össze a hangokat és kezdi jó helyen, jóra használni őket, szavakat formálva belőlük. Kifejezetten fontos fejlődési mérföldkő ahhoz, hogy később elboldoguljon a világban.
Kontra: Alig vártad, hogy kimondja az első szavát, de most már, mióta megtanult beszélni, egy kis csendre vágynál. Az első szó kimondása után szinte azonnal megtanulja azt a szót is, hogy “NEM”, így, csupa nagy betűvel. És persze jönnek a félrehallott szavak is, amik úgy hangoznak a szájából, mintha kétévesen masszívan káromkodna, ami gyakran zavarba hozza a bolt közepén mellettünk elhaladókat.
Amikor pedig majd kamasz lesz, ezek a cuki szavak átalakulnak olyanokká, hogy “Te vagy a világ legrosszabb anyja!” vagy hogy “Nem tudom, ki rakta a szemetesbe azt az üres sörös dobozt.” Majd akkor újra visszasírjuk a kisbaba kort, amikor még finom illatú volt a fejük és olyan hihetetlenül aranyosak voltak. Inkább értékeljük őket itt, ebben a pillanatban és örüljünk nekik felhőtlenül.