5 rossz étkezési szokás, amit te nevelsz a gyerekedbe

nlc | 2016. Február 01.
Gyerekeink bosszantó szokásait legtöbbször mi magunk neveljük beléjük. Nincs ez másként az étkezési szokásokkal sem, ám ha ezek a mi példánk nyomán hibásan alakulnak ki, az nem egyszerűen bosszantó lesz, hanem kóros: a gyermek ugyanis sokszor a helytelen táplálkozási szokások miatt betegedik meg.

A saját példánkkal számtalan rossz beidegződést rögzítünk a gyerekeinkben a szándékunk ellenére is: a gyerekek ugyanis a példát lesik el tőlünk, és nem a szép szóra hallgatnak. Beszélni, papolni könnyű, de jó példát mutatni már sokkal melósabb dolog, azonban hosszú távon csak ez éri meg, mert így válik majd egészséges, kiegyensúlyozott felnőtt a gyermekünkből. Lássuk, melyek a leggyakoribb, javításra szoruló rossz példák, amelyeket az ebédlőasztal mellett mutatunk a gyerekeinknek!

Gyors evés

Az emésztési zavarok mellett egy sor kellemetlen, sőt súlyosan egészségkárosító hatása is lehet annak, ha túl gyorsan eszünk. Márpedig az étkezésekre manapság elég kevés időt fordítunk, hiszen a család minden tagja rohan valahová: reggel a munkába és az iskolába sietünk, napközben pedig egyéb bokros teendőink miatt dobjuk be kutyafuttában az ebédet. Gyakran azonban nem az idő szűke az, amiért igyekszünk mielőbb túlesni az étkezéseken, hanem a megszokás, amit még gyerekkorban veszünk fel a szülői mintából. Ez a szokás viszont nagy károkat okozhat: könnyen vezet például elhízáshoz, és ezen keresztül számos más betegségekhez, például diabéteszhez már gyerekkorban is. Egy japán felmérés szerint például közel háromszor (!) akkora súlytöbbletet szed fel az a gyerek, aki habzsolva eszik, mint aki ugyanannyi ételt kimért tempóban fogyaszt el. A Journal of the American Dietetic Association lap pedig arról tett közzé egy tanulmányt, hogy a gyors evésben a 40-50 közötti nők járnak az élen, vagyis éppen azok a háziasszonyok és édesanyák, akinek a helyes étkezési szokásokat kéne a gyermekeinknek megtanítani.

De miért is baj, ha túl gyorsan eszünk? Először is azért, mert már a rágás során elkezdődik az emésztés, és ha ez nem megy végbe rendesen – vagyis nem rágunk meg legalább 25-30-szor minden falatot – a nyálban található emésztőnedvek nem tudják elvégezni a munkájukat, amit később a hasnyálmirigynek kell extra energiaráfordítással bepótolni – ez pedig hosszú távon a szerv megbetegedéséhez vezethet. Másrészt az ételben található tápanyagok és energia sem hasznosul megfelelően, továbbá a nem megfelelő emésztési folyamat miatt erjedés és rothadás indulhat meg a tápcsatornában, ami gyomorsavtúltengéssel, hasfájással, refluxos tünetekkel jár, és ezen kívül felszaporodhatnak a fertőzéseket okozó káros baktériumok is a szervezetben. A gyors evéssel ráadásul több levegőt is lenyelünk, ami szintén puffadást, hasfájást okoz.

Ha mindezt el szeretnénk kerülni, ügyeljünk rá, hogy az étkezéseink legalább 20-25 percig tartsanak – nagyjából ennyi idő kell, amíg a hormonok útján megérkezik az agyba az inger, ami a teltségérzetet kiváltja –, vagyis ha feleannyit eszünk nyugodt tempóban, mint gyorsan, habzsolva, az pont ugyanolyan jóllakottságérzést vált majd ki 20 perc elteltével. Szülőként ezért jó példát kell mutatnunk, és rá kell szoktatnunk a gyerekeinket a kimért, kellemes étkezésekhez, ami során nem kapkodunk, és van időnk minden falatot rendesen megrágni. A megfelelő ideig tartó étkezés és kielégítő rágás ráadásul még a fogaknak is jót tesz, mert tovább maradnak erősek és egészségesek.

Túl sok só és cukor

A gyerekek ízlését az ételekkel kapcsolatban már korán eldönthetik a szülők: nagyjából attól függ a dolog, hogy az anya hogyan főz. Ha már egészen kis korban hozzászoktatjuk a gyereket a sós és édes ízekhez, akkor felnőttként is ezeket fogja keresni, így aztán rendszeresen túlsózza, túlcukrozza az ételeit. Emiatt viszont szinte biztosan egészségügyi gondjai lesznek előbb-utóbb: a túlzott sóbevitel magas vérnyomást, vérrögképződést, vesebántalmakat okoz, a cukortól diabétesz, elhízás alakulhat ki – e két probléma pedig tucatnyi betegség előidézője. De nem csak túlsózott fogások terelnek rossz irányba: a gyerek például azt a szokást is eltanulja, ha evés közben a szülők rendszeresen megsózzák még kóstolás előtt az ételeiket, vagy lapátszámra teszik a kávéba a cukrot. Nem árt emlékeztetnünk magunkat arra, hogy sóból napi 3-5 gramm éppen elegendő még egy felnőttnek is – ez pedig körülbelül egy kiskanálnyi mennyiség. Ha számba vesszük, hogy a boltokban kapható élelmiszerek gyakorlatilag mindegyikében van só, akkor rájövünk, hogy a saját főztünket már szinte egyáltalán nem kéne sóznunk, ha egészségesen szeretnénk etetni a gyerekeinket.

Újságolvasás, tévézés

A közös étkezések nagyon fontos alkalmak a család életében: ilyenkor ápolhatjuk egymással kapcsolatainkat, megbeszélhetjük ügyes-bajos dolgainkat, és persze az egész esemény örömforrás is, hiszen együtt vagyunk, és finomakat eszünk. Ilyenkor egymásra és az ételek élvezetére kell figyelnünk, és ki kéne zárnunk minden más tevékenységet, ami nem erre irányul: így például az újságolvasás a reggelizőasztalnál egy cseppet sem helyes példa a szülők részéről. Sok családban ráadásul még televízió is van a konyhában, és evés közben mindenki a reggeli műsort és a híreket bámulja, márpedig ezek feszültséget váltanak ki a gyerekekben, ami egy cseppet sem tesz jót az étkezésnek. Amellett, hogy az emésztéshez, a nyugodt táplálkozáshoz szükséges légkört zaklatottá teszik az ilyen tevékenységek, elvonják a figyelmet az étel élvezetéről is. Ha a gyerekek nem tanulják meg élvezni az ízeket, és nem szentelhetnek elég időt és nyugalmat a közös étkezéseknek meghitt családi körben, az olyan káros étkezési szokások kialakulásához vezet, mint a habzsolás, válogatósság, és ezek később elhízáshoz, emésztőszervi megbetegedésekhez vezetnek. Ezért nagyon fontos az a példa, amit ilyenkor mutatunk: az asztalnál csak egymással és az étellel törődjünk, az evés pedig legyen zavartalan, szent dolog!

Rossz hangulat az asztalnál

Sok szülő a közös családi étkezést – a reggelit, a vacsorát, és a hétvégi ebédeket – használja arra, hogy megnevelje a gyermekét, hiszen máskor alig találkoznak velük. Jobb híján ilyenkor akarunk belenézni az ellenőrzőbe, ilyenkor vonjuk kérdőre viselt dolgaiért, és néha még a büntetést is a reggeli rántotta felett szabjuk ki. Ez óriási hiba, hiszen a gyerek számára így az evés összekapcsolódik a szülői dorgálásokkal, fegyelmezéssel, aminek következményeként a csemete megutálja nem csupán a közös étkezéseket, hanem még magát az evést is. Sőt még az a gyerek is megutálja, akinek “csak” hallgatnia a szülők egymás közötti veszekedéseit az asztalnál. Ha viszont jó hangulatot teremtünk, egymáshoz kedvesen fordulunk, hagyjuk egymást beszélni, sokat nevetünk, és érdeklődést mutatunk egymás dolgai iránt, azzal éppen az ellenkező hatást váltjuk ki: a gyermek nem csupán szociálisan lesz érzékenyebb, nyitottabb, közlékenyebb (mindent egybevetve jól neveltebb), hanem az ételekhez és az evéshez is pozitív hozzáállása lesz. Így csökken nála annak az esélye is, hogy felnőve súlyos étkezési panaszai – például bulimia, elhízás stb. – alakuljanak ki, és később ő maga is azt a lelkileg és testileg is egészséges szokást adja tovább a gyermekinek, amit tőlünk megtanult: a “családi asztal” tiszteletét és az étkezések jó hangulatát.

Rendszertelen étkezések

A rossz táplálkozási szokások között a rendszertelen étkezés fő helyen szerepel ma már nem csak a felnőtteknél, de a gyerekeknél is. Még a jól szervezett családokban is kimaradnak néha az étkezések, vagy ha sikerül is megtartani őket, akkor is mindig más és más időpontban kerül rájuk sor. Márpedig egy fejlődésben lévő gyermek szervezetének rendkívül fontos, hogy napi öt alkalommal, ugyanabban az időben táplálékhoz jusson: ez nem csupán a tápanyagpótlás miatt kell, hanem azért is, hogy lelkileg is kiegyensúlyozott legyen a gyerek. A megbízható napirend, az előre kiszámítható életritmus ugyanis nyugalmat ad a gyermeknek, a rendszeres időközönként ismétlődé étkezések pedig az emésztés kiegyensúlyozottságát biztosítják. Ellenkező esetben a szervezet raktározásba kezd, és a gyermek hízásnak indul, a lelki békéjét pedig a kiszámíthatatlanság miatt fokozódó szorongásai borítják fel – nem mellesleg ezek a szorongások gyakran vezetnek tinédzserkorban olyan táplálkozási zavarokhoz, mint a bulimia. Éppen ezért a szülőknek nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy az étkezések megfelelő időben történjenek meg.

 

Még több egészséges étkezés az NLCafén: 

Exit mobile version