8 gondolat, ami felmerül a szülőkben, ha nem akar aludni a gyerek

K.G. | 2016. Március 05.
Az anyasággal együtt megszületik a kialvatlanság is, pár hét már elég hozzá, hogy a végkimerülésig eljuss, és csak azt kívánd, hogy aludjon már egyet az a gyermek.

Mindenki nyugodjon meg, később sem lesz sokkal jobb. Jó, már átalussza az éjszakát, és talán már másfél évesen rá lehet beszélni, hogy feküdjön le aludni akkor is, ha nem akar. De például ha valamilyen betegség köszönt rá, ami még ráadásul fájdalmas is, akkor természetesen vége az alvásnak akár napokra is.

Két-három éjjelen át még türelmes az ember lánya, sajnálja is a csemetéjét, amiért félóránként felébred a köhögésre/fülfájásra/torokgyíkra, de amikor már anya a mosogatórongy-állapotba kerül, akkor már semmi mást nem akar, csak hogy kedvenc gyermeke maradjon már csendben, és villámgyorsan aludjon egyhuzamban 12 órát.

Ilyenkor valami ilyesmi történik minden anyukával:

1. Amint elhelyezkedsz, már hallod is, ahogy kezdődik a nyafogás:

2. Nindzsaugrással vetődsz a kiságyhoz, és megpróbálod betrükközni a cumit a szájába, mielőtt még teljesen felébredne:

 

3. Íme a gyereked, amikor kézzel-lábbal rá akarod venni az alvásra:

 

4. A pillanat, amikor feladod és kimész a szobájából, hogy kisírd magad:

 

5. Amikor ráébredsz, hogy csapdába estél a gyerekszobában:

 

6. Végül megadod magad, mert könnyebb, ha egész éjjel fent maradsz:

 

7. Így érzed magad, amikor végre elérkezik a reggel:

 

8. De még inkább így nézel ki egy ilyen éjszaka után:

Olvass még többet a kialvatlanságról:

Exit mobile version