Megbocsátott szülőanyjának a nő, aki egy ápolónőnek köszönheti, hogy túlélte a kései abortuszt

nlc | 2017. Október 12.
Melissa édesanyja a várandósság 8. hónapjában volt, mikor szülei arra kényszerítették őt, hogy vetesse el gyermekét. Évtizedekig élt abban a hitben, hogy lánya a születése pillanatában meghalt.

Csakhogy Melissa nem halt meg. Igaz, ahhoz, hogy képet kapjon arról, mi történ azon a délutánon, amikor világra jött, és az azt megelőző napokban, több mint harminc évet kellett várnia. A motivációs trénerként és íróként dolgozó kétgyerekes anyuka a Daily Mail brit bulvárlapnak mesélte el szívszorító történetét.

A Melissa által elmondottakból kiderült, születésekor alig valamivel volt nehezebb egy kilónál. „Orvosi “hulladék” voltam, senki sem hitte, hogy túlélem a kései abortuszt, amihez a nagyszüleim azért ragaszkodtak, mert nem nézték jó szemmel a szüleim kapcsolatát. Hiába voltak jegyesek.

A kis Melissa életét egy lelkiismeretes ápolónő mentette meg, aki meghallotta a kislány sírását és szuszogását. Azonnal az újszülött intenzívre vitte a picit, annak ellenére, hogy a nagyszülők kifejezetten kérték, hogy az orvosok hagyják meghalni a gyereket: „Kezdetben azt hitték, hogy a szerek miatt, amit anyám kapott az abortuszhoz hallás- és látássérült leszek, esetleg fogyatékos, de nem így lett. Közvetlenül azután, hogy örökbe adtak, kiderült az is, hogy teljesen egészséges vagyok.”

Melissa örökbe fogadó szüleitől korán megtudta, hogy örökbe fogadták, ám születése körülményeiről kamaszkoráig semmit sem tudott. Akkor is csak véletlenül derült ki, hogy túlélte az abortuszt. „17 éves voltam, és az alkoholba menekültem. Hónapokig csak ittam, hogy tompítsam a fájdalmat és a lelkiismeretfurdalást, amit amiatt éreztem, hogy élek.”

A most már kétgyerekes anyuka szerencsére hamar összeszedte magát, egyetemre ment, ekkor kezdte el foglalkoztatni a gondolat, hogy megkeresi szüleit. „Hosszú évekbe telt, mire ráleltem az első nyomra. A születéskor kapott kórházi papírjaimon szerencsére rajta volt a nagyszüleim neve, innen el tudtam indulni.” Melissa elárulta, 36 éves volt, mikor rátalált édesanyjára.

„Nehéz volt, mert az abortusz után megromlott a kapcsolata a szüleivel, így rajtuk keresztül nem érhettem őt el. Végül egy unokatestvérén keresztül jutottam el hozzá, aki elmondta, anyám mostanáig abban a hitben élt, hogy nem éltem túl a születésemet.” A két nő 3 évig e-mailezett egymással, mielőtt elhatározták, hogy találkoznak.

Talán mindketten féltünk az elutasítástól. Végül én rukkoltam elő az ötlettel, anyám pedig mérhetetlenül boldog volt. Amikor a reptéren találkoztunk és láttam, hogy közelít felém, éreztem, hogy inamba száll a bátorság. Egy részem menekülni akart, de végül maradtam. A nyakába borultam és zokogni kezdtem.” Melissa elárulta, nem haragszik édesanyjára, sőt igazából rettenetesen sajnálja őt, amiért ilyesmin kellett keresztülmennie ilyen fiatalon.

Olvass még többet az abortuszról az NLCafé oldalán: 

Exit mobile version