Bielanko életében a gyerekei mindennél fontosabbak, soha egy pillanatig sem bánta meg, hogy megszülettek, maximum akkor suhant át rajta valami megbánásféle érzés, amikor a gyerekek a dackorszak közepén tomboltak. De még a dackorszakban is hálás volt minden pillanatért, amit velük tölthetett. Mégis meg tudja érteni azokat, akik úgy döntenek, nem vállalnak gyereket.
„Talán nem én vagyok a legjobb szószólója azoknak, akik nem akarnak gyereket, de kezdem megérteni, hogy miért döntenek így, és teljesen el is tudom fogadni az álláspontjukat. Ahogy öregszem, egyre inkább látom, hogy a gyerekvállalás hatalmas döntés. Nagyobb döntés, mint amennyire képesek vagyunk felfogni egyáltalán.
Mindent megváltoztat. Kérdezd meg bármelyik anyát vagy apát. Gyerekek előtt ilyen ember voltam. Gyerekek után valaki más lettem. És azok az emberek, akik úgy döntenek, hogy nem akarnak gyereket vállalni, valószínűleg a legokosabbak a világon.
Képünk illusztráció – Forrás: Unsplash/Brittany Simuangco
Miért? Mert ők tudják. Megértik, hogy egy gyerek megváltoztatná gyökeresen őket és az életüket, nem feltétlenül olyan irányban, ahogy ők azt szeretnék. Bátrak annyira, hogy meghozzanak egy olyan döntést, amihez mélyen magukba kell nézniük. Utána pedig vállalják, hogy idegenek zaklassák őket a döntésükért, lenézzék őket, összesúgjanak a hátuk mögött, csak mert nem akarnak gyereket.
Ha engem kérdezel, azok, akik úgy döntenek, hogy a gyerekvállalás nem nekik való, semmi mást nem érdemelnek, csak tiszteletet tőlünk, akik más utat választottunk. Rengeteg úton lehet csodás élete az embernek. És egyetlen szülőnek sincs joga ahhoz, hogy emiatt elítéljen másokat.”