Ritka fejlődési rendellenességgel született kétéves kisfiút műtöttek meg a szegedi gyermekklinikán, a hódmezővásárhelyi gyermek várhatóan teljes értékű életet élhet majd – tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).
A közlemény szerint a hasonló rendellenességgel, a hasfal záródási zavarával születő gyermekeknél különböző mértékben türemkednek elő a hasi szervek, amelyeket a hashártyából és magzatburokból álló tömlő fed. Az egészséges magzati fejlődés során a belső hasi szervek először a testen kívül fejlődnek ki, majd a hasüregbe húzódnak vissza, ezt követően a hasfal zárul. A veleszületett hasfalzáródási rendellenességek műtéti kezelése többnyire szövődménymentesen megoldható, de súlyos, ritka formája, amikor az egész máj és a többi hasi szerv is a hasüregen kívül helyezkedik el. Ennek kezelése bonyolult, több lépésben végezhető el.
A kisfiú koraszülöttként, császármetszéssel jött a világra, és minden hasi szerve a hasfalon kívülre esett. Az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek-Egészségügyi Központ orvosai Kovács Tamás vezetésével korábban három műtétet hajtottak végre rajta.
Dr. Hajnal Dániel, a kisfiú kezelőorvosa, Dr. Amulya Saxena és Dr. Kovács Tamás a műtétet végző orvosok (Fotó: Szegedi Tudományegyetem/Sahin-Tóth István)
A negyedik beavatkozásban – és várhatóan majd az ötödikben is – Amulya Saxena, a világ egyik legismertebb és legelismertebb gyermeksebész professzora volt a szegedi orvosok segítségére. A kisfiú esetében ugyanis olyan elváltozásról volt szó, amely rendkívüli kihívások elé állította a szegedi orvosokat. A hasüregen kívül található szervek nagyon sérülékenyek, ezért nem helyezhetők vissza egy lépésben.
A legutóbbi, negyedik műtét során a hasűri szervek nagy részét vissza tudták helyezni, és egy természetes kollagén tartalmú hálóval kisebbítette a hasfali hiányt. A háló segíti az izmok regenerálódását is.
A következő beavatkozással a szakemberek reményei szerint végleg orvosolni tudják majd a problémát. A cél az, hogy amire a kisfiú óvodás lesz, addigra minden a helyére kerüljön, és a fiú teljes értékű életet élhessen. A modern szakellátásban részesülő gyermekek 90-100 százaléka egyébként maradandó egészségkárosodás nélküli képes minderre.
(MTI)