Dr. Czemmel Éva Rita neonatológus épp egy 35. és egy 37. hétre született kisbabára vigyáz a TritonLife Róbert Magánkórház újonnan átadott perinatális intenzív centrumában. A kisebbik baba, aki két napja született, még oxigént igényel, amit külön a kabinba kap. „Körülbelül mennyi ideig maradnak még az osztályon?” – kérdezem az orvost. „Attól függ, hogy milyen gyorsan épül föl a táplálásuk, illetve hogy az anyukájuk milyen gyorsan tanulja meg ellátni őket. Ha minden jól megy, akkor három-négy nap alatt. Ő egy picit talán több időt igényel, de ’hál istennek maximum egy hetet lesz itt” – mutat az alvó kislány felé. Ha a babák állapota már engedi, akkor a baba-mama szobába kerülnek, ahol szintén központi monitoron vannak egy nyitott inkubátorban. A második emeleten működik egy másik intenzív osztály is, ahol azokat az újszülötteket látják el, akik egyelőre nem tudnak hazamenni, és az édesanyjuk otthonról jár be hozzájuk.
Minél korábban születik egy baba, annál több segítség kell ahhoz, hogy jól alkalmazkodjon a külvilág kihívásaihoz, és annál gyakrabban fordulnak elő az éretlenséghez kapcsolható eltérések. Ingatag lehet a folyadékháztartás, a vércukorszint, a testhőmérséklet, megterhelő lehet a szopás, sőt még a sírás is. A vártnál több hónappal korábban érkezőknél gyakran kell légzés- és keringéstámogatást alkalmazni, az extrém éretlenség pedig komplex intenzív osztályos ellátást igényel. A kisbabákat folyamatosan monitorozzák rendszeres fizikai- és laborvizsgálatokkal, hogy megállapítsák, kell-e pótolni valamit, például cukrot, vagy milyen fokú lélegeztetést igényelnek épp a picik. „Minden babát ennél a korosztálynál már cicire rakunk, neki épp nagyon hiányzik már az anyukája” – mondja Dr. Czemmel Éva, miközben benyúl az inkubátorba és megsimogatja a mocorgó kisfiú arcát, aki rögtön szopizni kezdi az ujját.
Fotó: Neményi Márton
A doktornő azt mondja, az újszülöttek is gyönyörűek, de a koraszülöttek számára a legszebbek.
„Mintha magát a teremtést látnánk, hiszen betekintést nyerünk egy olyan fejlődési szakaszba, amit még nem láthatnánk. ”
Elsőként a magánegészségügyben
A hazai magánegészségügyi szolgáltatók közül elsőként kapta meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kiadott működési engedélyt és nyitotta meg a koraszülött intenzív ellátási centrumát a TritonLife Róbert Magánkórház. A több százmillió forintos beruházással létrehozott magas színvonalú, perinatális intenzív centrum – úgynevezett PIC II – nem csak az anyáknak és az újszülötteknek nyújt biztonságot, de
a koraszülöttek megfelelő idejű, speciális ellátásával az állami ellátórendszerre nehezedő terheket is enyhíti a koraszülött-ellátásban éppúgy, mint a későbbiekben, a kezelési igények csökkentésével.
A terület kiemelt fontosságú, hiszen a világon népegészségügyi problémának számít a koraszülés, minden 10. várandósság koraszüléssel végződik, hazánkban 8-9 százalék között mozog ez az arány. Itthon tehát kedvezőbb a helyzet, de ez is évente kb. 7500-8000 koraszülött gyermek világrajövetelét jelenti.
Fotó: Neményi Márton
Dr. Fábián Lajos, a TrionLife csoport egyik alapítója, elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, történelmi jelentőséggel bír Magyarországon a magánegészségügyi ellátásban megnyílt koraszülött intenzív osztály. Az elnök szerint nem csak a koraszülöttek speciális ellátásáról gondoskodnak a TritonLife Róbert Magánkórházban, de akkreditált képzési helyként részt vesznek a szakorvosképzésben is a speciális szakterület legújabb kezelési protokolljainak gyakorlati oktatásával. „Már évente 1800 újszülött látja meg a napvilágot a kórház szülőszobáiban, ezzel országos viszonylatban is az egyik legmagasabb szülésszámmal bíró intézetté nőttük ki magunkat. A szülésszám-emelkedés magával hozta azt természetes szülői igényt, hogy a nálunk született speciális kezelési igényű újszülötteket és a vártnál hamarabb érkező koraszülötteket ne szakítsuk el a szüleiktől, azaz amíg lehet, ne helyezzük át más Perinatális Intenzív Centrumba, hanem biztosítsunk a kórházon belül a legmagasabb szintű biztonságot jelentő, intenzív újszülött és koraszülött ellátást” – emelte ki a TritonLife Csoport elnöke.
Perinatális Intezív Centrumok
A koraszülöttek legnagyobb hányada a 34–36. várandóssági hét körül születik, ők sokszor viszonylag jól tudnak alkalmazkodni a méhen kívüli élethez, de rájuk is fokozottabb figyelem kell, hogy összpontosuljon. A koraszülöttek és beteg újszülöttek ellátását Magyarországon a szakmai előírások szerint csak II. vagy III. szintű perinatalis intenzív centrumok (PIC) végezhetik. Előbbi általában a 34–36. várandóssági hét között született, esetleg átmeneti, nem -invazív légzéstámogatást igénylő újszülöttek ellátására hivatott, és a kevésbé súlyos betegségekkel (például kóros újszülöttkori sárgaság, enyhe fertőzés, közepes vércukoreltérések, közvetlenül nem életveszélyes fejlődési eltérések stb.) érintett újszülöttek ellátásában vesz részt. A III-as szintű PIC-en a súlyos, életveszélyes fertőzések, komoly légzési, keringési problémák, komplex fejlődési rendellenességek és az extrém éretlenek ellátása történik. Dr. Kocsis István PhD, egyetemi docens, a TritonLife Róbert Magánkórház Neonatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa lapunknak elmondta, a 35. hétnél korábban születő kisbabákat továbbküldik az ellátásukra specializált koraszülött intenzív osztályokra, vagy ha lehetőség van rá, akkor még a baba megszületése előtt kerül át az édesanya a fogadó intézménybe. A TritonLife Róbert Magánkórház koraszülött- és intenzív újszülött részlegén a tartós lélegeztetésre nem szoruló, de intenzív ellátást (infúziós táplálást, átmeneti légzéstámogatást, antibiotikum kezelést, szoros megfigyelést stb.) igénylő babákat ápolják – mondta a főorvos.
Kenguru és polip
Dr. Kocsis István arról is beszélt az nlc-nek, hogy olyan, szigorú szakmai protokolloknak megfelelő egységet alakítottak ki az elmúlt években, mely már évek óta megfelelt egy PIC II-es szintű újszülött és koraszülött ellátó centrum szakmai követelményeinek. A céljuk most olyan koraszülött intenzív osztály létrehozása volt, ahol a legújabb tudományos eredmények, technikai újdonságok és a kiemelkedő betegbiztonság követelményeinek történő megfelelés együtt segíti a koraszülötteket a fejlődésben, és emellett messzemenőkig megfelel a családközpontú ellátás kívánalmainak. A szülők folyamatos jelenléte, a bőr-bőr kontaktus (kenguru módszer) lehetősége, a minél nagyobb arányú anyatejes táplálás elősegítik a növekedést, mérséklik a fertőzések előfordulását, és ezáltal is csökkentik a kórházban töltött napok számát, így összességében igen jelentősen hozzájárulnak az éretlen koraszülöttek szövődményektől mentes túléléséhez. Az úgynevezett kenguru módszert egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása is a koraszülöttek és az alacsony súllyal született csecsemők egészségügyi állapotának javítására. A szervezet azt javasolja, hogy születés után az inkubátorba helyezés helyett azonnal biztosítani kell az anya és a baba közötti bőrkontaktust. Az iránymutatás minden olyan csecsemőre vonatkozik, aki a 37. hét előtt vagy 2,5 kilogrammnál alacsonyabb súllyal született, kivéve azokat, akiknek légzéstámogatásra, gépi lélegeztetésre van szükségük vagy sokkos állapotban vannak.
Fotó: Neményi Márton
Mindemellett a részleg műszerezettsége (magas tudású inkubátorok, központi rendszerbe kapcsolt monitorok, nagy tudású lélegeztetőgépek, újszülöttre adaptált infúzióspumpák, ultrahangkészülék, vérgázanalizátor), a kevésbé invazív gyógyító technikák térnyerése, az itt dolgozó neonatológus szakorvosok és a személyzet nemzetközi szintű képzettsége és gyakorlata mind jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a babák állapota javuljon. „A fejlődés azonban nem állhat meg. Mivel a technikai feltételeink adottak, későbbiekben az ellátás még magasabb szintű specializálása várható a koraszülött intenzív osztályon. Ehhez a már meglévő digitális alkalmazások (pl. elektronikus lázlap, centralizált többparaméteres monitorizálás) és a mesterséges intelligencia lesz a segítségünkre. Minden olyan munkafolyamatot igyekszünk digitalizálni, amely eddig papíralapú volt” – tette hozzá a főorvos.
Dr. Kocsis István kiemelte, hogy az egészséges újszülötteket a családbarát szemléletnek megfelelően rooming-in rendszerben látják el, vagyis a babák születésüktől kezdve együtt lehetnek édesanyjukkal vagy akár mindkét szülővel a nap 24 órájában. Enyhébb problémákkal küzdő vagy komplikált terhességből (pl. terhességi cukorbetegség) születettek szorosabb megfigyelésére, esetleg egyszerűbb kezelése szintén történhet rooming-in ellátásban, hiszen a folyamatos szakorvosi és szakápolói jelenlét ott is adott. Ehhez képest az új koraszülött intenzív osztály már lehetőséget ad arra is, hogy
koraszülöttség esetén vagy komolyabb megbetegedésnél sem kell elválasztani az édesanyákat gyermeküktől.
Fotó: Neményi Márton
Nem szállítják át őket más kórházba, hanem a családbarát ellátás elveinek megfelelően a koraszülött intenzív osztály egyedülállóan kialakított anya-gyermek szobáiba kerülhetnek – mondta a főorvos. A bababarát ellátás lehetővé teszi, hogy a koraszülötteket az édesanyák a kezdetektől igény szerint szoptathassák, vagy bármikor-bármeddig kenguruztathassák, ami nem csak a szoros kötelék kialakításában segít, de támogatja a koraszülöttek idegrendszeri fejlődését, valamint a még fejletlen immunrendszerének is megfelelő támaszt ad.
Damásdi Anna, a Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) alelnöke üdvözölte, hogy a magyarországi magán-egészségügyi ellátásban is létre tudott jönni ez a kiemelt betegbiztonságot garantáló ellátás. A KORE amellett, hogy sorstársi védőhálót nyújt az érintett családoknak, fejlesztési módszereket, szakembereket, intézményeket ajánl, segítünk eligazodni a rengeteg kérdés, információ között, amelyek a koraszüléssel érkeznek a családok életébe.
Fotó: Neményi Márton
„A szülők tájékoztatását kiemelten fontosnak tartjuk, ahogy azt is, hogy kompetensek legyenek a saját újszülöttjük ellátásában, a TritonLife Róbert Magánkórház koraszülött intenzív ellátási centrumában pedig ez mind meg tud valósulni” – mondta el az nlc-nek Damásdi Anna, aki maga is érintett szülő. Úgy látja, hogy az elmúlt 15 évben minden évben történtek nagy előrelépések, egyre több korszerű és színvonalas gyakorlat került a koraszülöttek magyarországi ellátásába, így ma már ki lehet jelenteni, hogy magas színvonalú a koraszülöttek hazai ellátása. Az alelnök szerint a koraszülött-ellátás legfontosabb eleme az együtt töltött idő, a kenguru módszer, a bőr-bőr kontaktus megvalósulása az első percektől fogva. „Ezek a gyakorlatok mind hozzájárulnak az anya-baba kötődéséhez és a családdá váláshoz, ahhoz, hogy az anya és az újszülött megtanulja egymást, mire hazakerülnek a kórházból.”