Egy friss anyának rendkívül nagy szüksége lenne a saját édesanyjára, a baba nagyszülőjére, hogy az idősebb nemzedék útmutatásával, bölcsességével, rutinjával segítsen az újdonsült anyukának. A babakor az, amikor a legelveszettebbnek érezhetjük magunkat, ám a régi időkkel ellentétben ma már nem áll mögöttünk a nagymamák sora, hogy az úton elindítson a saját gyermekünkkel, mert általában még nekik is bőven dolgozni kell, amikor megszületnek az unokák.
Az úttörő jelentőségű új jogszabályoknak köszönhetően ez már nem csupán álom marad a svéd anyák és nagymamák számára – ha családbarát országról beszélünk, akkor messze Svédország vezeti ezt a sort. 50 évvel ezelőtt Svédország lett az első ország, ahol fizetett apasági szabadságot biztosítottak, idén július elsejétől pedig a nagyszülőkre is kiterjesztették a fizetett szabadságot.
Jelenleg Svédországban a szülőknek 480 nap (kb. 16 hónap) fizetett szülői szabadságot garantálnak. A szülők döntenek arról, hogyan osztják el a szabadságot, az apák átlagosan 130 napot (27 százalék) kapnak. A svéd szülők a gyermek nyolcéves koráig csökkentett munkaidőre is jogosultak.
Az új törvény lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy a fizetett szabadság egy részét bármelyik felnőttre átruházzák, így a nagynénik, nagybácsik, keresztszülők vagy nagyszülők is vállalhatják a csecsemőgondozást. Egy házaspár 45 napot adhat át fizetett szabadságából egy harmadik félnek, egy egyedülálló szülő pedig legfeljebb 90 napot. A törvény támogatói hisznek abban, hogy ez erősítheti a családi kötelékeket, és könnyebbé teheti a munkába való visszatérést.
Forrás: Getty Images
Svédország progresszív szociálpolitikájára a legélesebb ellenpélda az Egyesült Államok, ahol az 1993-as családi szabadságról és egészségügyi ellátásról szóló törvény 12 hét fizetés nélküli (!) szabadságot garantál a jogosult munkavállalóknak a gyermek születése után – az amerikai szülőknek semmilyen formában nem érhető el a fizetett szülői szabadság. Az iparosodott nemzetek közül az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely nem biztosít szülői szabadságot.
Még a legjobb körülmények között is – fizetett szabadság, elkötelezett párkapcsolat, nagyszülők segítsége – egy csecsemő megszületése és gondozása fizikailag, érzelmileg és szellemileg megterhelő. Az amerikai törvény pedig az ottani abortusztilalmak idején kikényszerített terhesség miatt is rettenetes.
A svédeket igazolják a tanulmányok is, melyek szerint a fizetett szabadság javítja a szülők és a csecsemők egészségét. Remélhetőleg a szülői szabadság legutóbbi svédországi kiterjesztése tovább gyarapítja azt a rengeteg bizonyítékot, amely a világ többi részét is arra ösztönzi, hogy kövessék a példát.
Magyarországon 2019 óta mehet GYED-re (gyermekgondozási díj) a nagyszülő a szülők helyett – ami nem ugyanazt jelenti, mint a fizetett szabadság, hiszen a GYED maximálisan folyósítható összege bruttó 373 520 forint, ami valljuk be, nem túl combos összeg a túléléshez. Itthon a törvény szerint a munkaerőpiaci szempontból aktív nagyszülőre ruházható át a GYED, tehát a nyugdíjas nagymama már nem veheti át a baba gondozását hivatalosan, és csak az egyik nagyszülő lehet rá jogosult. A GYED akkor adható át valamelyik nagyszülőnek, ha mindkét szülő – illetve egyedülálló esetén a szülő – dolgozik. A GYED összegét ebben az esetben a nagyszülő fizetése alapján határozzák meg.
