Gyed és gyes a változások tükrében – mennyi is az annyi?

T. J. | 2010. Május 25.
Május 1-jétől számos ponton változott a gyermekgondozási támogatások rendszere. Sorra vettük a legfontosabb és leggyakrabban feltett kérdéseket.

A gyermekek után járó juttatások rendszere eddig sem volt épp könnyed nyári olvasmány az érintettek számára. Szakértői segítség nélkül csak kevesen igazodnak el a bürokratikus körmondatok bonyolult útvesztőjében.
A május 1-jétől életbe lépett változásokkal kapcsolatban mi is hozzáértő segítséget kértünk. A legfontosabb tudnivalókat Sarkadi Gyöngyivel, a Nők Lapja Cafe szakértőjével vettük sorra.

Következzenek tehát a leggyakrabban feltett kérdések és a szakértői válaszok.

A szülési szabadság 24 hetes időtartamára jár a terhességi gyermekágyi segély (tgyás). Miben változott a terhességi juttatás folyósításának feltétele a 2010. április 30. után született gyermekek esetében?

Sarkadi Gyöngyi:
A terhességi gyermekágyi segélyre jogosultság feltétele több ponton változott. A leglényegesebb, hogy a szülést megelőző 2 éven belül szükséges előzetes biztosítási idő 180 napról 365 napra nőtt.  
A biztosítás megszűnése utáni jogosultság az alábbiak szerint alakul: az jogosult tgyásra, aki

További változás, hogy a 365 nap biztosítási időbe korábban a közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán 1 évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányi időt lehetett beszámítani, 2010. 04. 30. után az 1 évnél hosszabb időből már csak 180 napot lehet figyelembe venni.
Ha valaki a munkaviszonya fennállása mellett volt táppénzen, tgyáson, gyeden, gyesen, ez természetesen beszámítható a 365 napba. A passzív jogú ellátások esetében a gyes azonban nem vehető figyelembe.
A tgyás összege nincs maximálva. Ha azonban valakinek a szülést megelőző év január 1-jétől a szülés napjáig nincs legalább 180 naptári napi járulékköteles jövedelme, akkor a tgyás alapját a mindenkori minimálbér kétszeresének harmincadrészéből állapítják meg. Ez idén 147 000 Ft/30, ennek 70%-a jár egy napra, ami így a gyedmaximummal megegyező összeg: 102 900 Ft. Ez a helyzet leggyakrabban akkor fordul elő, ha az anyuka a két gyermek között nem megy vissza dolgozni.

A 24 hét leteltével a jogosultak gyedet kapnak, ennek maximális összege nem változott, továbbra is a minimálbér kétszereséhez igazodik, azaz bruttó 102 900 Ft.
A jogosultság feltételének számító biztosítotti idő minimuma a gyed esetében is nőtt, és az sem mindegy, összesen mennyi biztosítotti idővel rendelkezünk.

Gyedre csak az lehet jogosult, akinek a 365 nap biztosítotti ideje megvan a szülést megelőző 2 éven belül (ha az apa igényel, akkor az igényjogosultságot megelőző 2 évet vizsgálják). Így a gyed legrövidebb folyósítási ideje 365 nap, és lényeges, hogy összesen mennyi biztosítotti idővel rendelkezik az igénylő, mert ez alapján kaphatja legfeljebb a gyermek 2 éves koráig. Ez azt jelenti, hogy ha a szülés várható ideje előtt 28 nappal korábban igényel tgyást az anya, akkor 590 nap biztosítotti idő szükséges ahhoz, hogy a gyedet a gyermek 2 éves koráig kaphassa.

Ha valaki otthon van a gyermekével, és nem akar visszamenni dolgozni a következő gyermek előtt, mennyi gyed jár számára?

Ha a munkaviszonya fennáll az anyukának, akkor jár a gyed az újabb gyermek után, de legfeljebb annyi időre, amennyi biztosítási ideje az előző szülést megelőzően volt.
Az ezzel kapcsolatos szabály nem szó szerint így szól: Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy az azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyedfolyósítás időtartama nem lehet kevesebb a korábbi gyed időtartamánál, de az új gyed folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi tgyás, gyed, gyes jogosultsági idejével.

Ez azt jelenti, hogy ha a nagyobbik gyermekkel annak 2 éves koráig kapott gyedet az anyuka, a kisebbik után is jogosult lehet 2 éves korig, illetve ha a nagyobbikkal például 400 napra jogosult gyedre, mert ennyi biztosítási ideje volt az első szülést megelőző 2 éven belül, akkor ezen gyermek 2 éves koráig fennmaradó gyeses napok és a kisebbik gyermek után kezdődő tgyás napjai nem növelik a gyedre jogosult napok számát, az továbbra is 400 nap lesz.
2010 áprilisában 177 340 anyuka kapott gyest Magyarországon. Őket még nem érinti a változás, de a május 1-je után született gyerekek után a gyes az eddigi 3 év helyett most már csak 2 évig jár. Abban azonban nem történt változás, hogy ha valaki a gyermek 1 éves kora után a gyes mellett munkát szeretne vállalni, azt ezután is – időkorlátozás nélkül – megteheti. A gyermek megszületése után az apáknak továbbra is jár az 5 munkanapos munkaidő-kedvezmény, és a nagyszülő továbbra is igényelheti a gyest, a gyermek 1 éves kora után. Ilyenkor a szülők és az igénylő nagyszülő jogosultsági feltételeit egyidejűleg vizsgálják.

Bár a gyes lerövidült, a gyermek 3 éves koráig ezután sem küldhetik el a szülőt munkahelyéről?

Igen, ez így van, ugyanis a Munka törvénykönyve idevonatkozó szabályait úgy módosították, hogy a felmondási védelem a gyermek 3 éves koráig jár a szülőnek. Ha a dolgozó gyermeke gondozása miatt van fizetés nélküli szabadságon; vagy gyest kap úgy, hogy nem vett igénybe fizetés nélküli szabadságot (azaz gyes mellett dolgozik), illetve fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is (vagyis gyest sem kap, és dolgozik) a gyermek 3 éves koráig nem lehet felmondani neki.  

Ha az anyuka a tgyás után rögtön dolgozni szeretne, akkor 168 nap után automatikusan elmehet gyesre? Mi történik akkor, ha mégis meggondolja magát? Ezután is visszamehet gyedre?

Ha az anyuka a tgyás lejárta után visszamegy dolgozni, ezt természetesen megteheti. Ekkor gyed nem jár, a gyest pedig a baba 1 éves korától igényelheti a lakóhelye szerint illetékes államkincstárnál. Az igényléshez szükséges formanyomtatvány az Államkincstár honlapjáról letölthető. Ha az anya mégis otthon kíván maradni a gyermekkel, ezt is megteheti, fizetés nélküli szabadságot kell kérnie a munkahelyén, és igényelheti a gyedet.

Mi a helyzet Európa más országaiban?
Az Európai Unió országaiban minimum 14 hét szülési szabadság jár, ezen túl azonban eltérő, mennyi ideig és mennyi pénzért babázhatnak a szülők. Litvániában és Szlovákiában például a gyermek 3 éves koráig, Belgiumban, Írországban és Máltán azonban a szülési szabadság után csak 3 hónapig maradhatnak otthon a gyermekükkel.

Skandinávia hagyományosan családcentrikus országaiban a kisgyermekes szülőket bőkezűen támogatja az állam, talán nem véletlen, hogy például Norvégiában a születési ráta magasabb, mint az európai átlag. A norvég anyukák, ha akarnak, 12 hónapig otthon lehetnek gyermekükkel, ekkor fizetésük 80%-át megkapják, de dönthetnek úgy is, hogy 10 hónapig maradnak, ebben az esetben fizetésük teljes összege jár. De nemcsak ők, hanem az apák is kiveszik a részüket a gyermekgondozásból, a szülést követő 6 hét után dönthetnek arról, kettejük közül ki marad otthon. De az apáknak jár 4 – az anyára át nem ruházható – hét is, amelyet családjukkal tölthetnek. Emellett a szülőknek lehetőségük van arra is, hogy a gyermek 10 éves koráig részmunkaidőben dolgozzanak.
A másik irigyelt jóléti államban, Svájcban ellenben a fizetett szülési szabadság 14 hét. Ezért az anyukák egy része a gyermek érkezése után vagy feladja korábbi munkáját, hogy teljesen a családnak szentelhesse magát (persze meg is tehetik, hisz sok családnál a férj fizetéséből is kényelmesen eléldegélnek), vagy elegendő bölcsőde hiányában egy megbízható au pair után néz.
A volt szocialista országok közül Litvániában járnak a legjobban a szülők, hisz a gyermek 3 éves koráig maradhatnak otthon, s az első évben fizetésük 100%-át, a második évben pedig 85%-át kapják meg.

 

Exit mobile version