Valós méretüknél alacsonyabbnak látják legfiatalabb gyermeküket az édesanyák egy új tanulmány szerint. A vizsgálatba bevont édesanyák átlagosan 7,5 centiméterrel becsülték alá a legfiatalabb utódjuk magasságát, míg a többi gyermekük méretét teljes pontossággal mérték fel.
Az ausztrál Swinburne Műszaki Egyetem kutatóinak részvételével készült tanulmány szerint ez egyfajta alkalmazkodó mechanizmus, amely a legsebezhetőbb utód táplálását és védelmét szolgálja. A kutatók 747 anyát vontak be a vizsgálatukba, és arról kérdezték őket, hogy észleltek-e hirtelen bekövetkezett változást a legfiatalabb lányuk vagy fiuk magasságában közvetlenül az után, hogy újabb gyermeknek adtak életet. A résztvevők több mint kétharmada – 70 százaléka – igennel válaszolt.
Az érzékelésbeli változás elsősorban a család korábbi „kisbabájára” irányult, és az anyák kisebb valószínűséggel érzékeltek magasságbeli változást a többi gyermeküknél. A kutatók szerint az anyák érzékelésében jelentkező hirtelen változás nem csupán azért következik be, mert az idősebb gyermek jóval nagyobbnak tűnik az újszülött mellett. Valójában azért történik, mert a szülők mindvégig érzéki csalódás áldozatai voltak, és a valóságnál kisebbnek látták a legfiatalabb gyermeküket. Amikor azonban új baba érkezik a családba, a varázslat megtörik, és a szülők immár valós méreteiben látják a gyereküket.
A résztvevők közül hetvenet arra kértek a kutatók, hogy falra rajzolt jelölésekkel becsüljék meg minden gyermekük magasságát. Az édesanyák sorra alábecsülték egyetlen vagy legfiatalabb – 2 és 6 éves kor közötti – gyermekük testmagasságát, míg sokan közülük remekül szerepeltek a többi gyermekük méretének és a különböző hétköznapi tárgyak (fürdőszobai mosogató, konyhapult stb.) magasságának megbecsülésében.