Szerelmet karácsonyra!

cafeblog/hajnikavilaga | 2015. December 09.
Szomorúan baktattam az utcán advent második hétvégéjén, pedig most nem is akartam volna szomorú lenni, hiszen karácsony jön, és olyankor nem illik szomorkodni.

Csak amikor eszembe jutott, hogy egyedül állok majd a karácsonyfa alatt… akkor gyorsan el is szégyelltem magam, hiszen legalább van karácsonyfa, ami alatt ácsoroghatok, vagyis majd lesz, és mint tudjuk, sohasem vagyok egyedül. Mégis valahogy nagyon nyomorultul éreztem magam, mikor a hatalmas szatyraimtól szakadt a vállam lefele, mert mégsem való az, hogy az ember egyedül vásároljon karácsonyra.

Tavaly ilyenkor azt írtam, hogy hirtelen egyik pillanatról a másikra karácsony előtt megszaporodott a párkapcsolatban élők száma, mintha senki sem akarna egyedül maradni az ünnepre. Én meg nem értem, hogy van ez, hogy aki talán két hónapja ha szakított, újra boldog és kiegyensúlyozott kapcsolatban él, és olyan boldog, mint amilyenre még sohasem volt példa korábban.

Én meg itt vergődök, és nem is tudom, mit tehetnék, és senki nem szól rám, hogy túl sok csokit eszem. Mehetnék karácsonyi vásárra, ha nagyon akarnék, de én megint válogatós vagyok, és biztos fenn is hordom az orrom, mert olyannal szeretnék menni, akibe tényleg, igazán. Más pedig hozzám vágja, hogy na jó, nem is zavar, hagy pasizni, holott nem akarok én pasizni, soha nem is akartam igazán, a mennyiség már régóta nem dob fel, a minőséget meg úgy látszik olyan magas áron adják, amit nem tudok megfizetni.

A folytatásért kattints a Hajnika világa caféblogra!

Exit mobile version