A Levelek a Télapónak projekt három koordinátora, Bukucs Kati, Bozó Zsuzsa és Jakus Csilla. “A történet akkor kezdődött, amikor adományokat vittünk Gáborjánba tavaly nyáron – meséli Bozó Zsuzsa, a projekt ötletgazdája, a Caledonia skót pub tulajdonosa. Szóba elegyedtünk a falu lelkészével, aki elmesélte, hogy nem sokkal azelőtt lett öngyilkos egy fiatal férfi, mert nem bírta tovább a munkanélküliséggel, a közmunkaprogrammal járó reménytelenséget. Megrendítő volt. Szerettük volna, ha az ott lakókkal történik valami jó, valami, ami elfeledteti a mélyszegénységet.” (Fotó: Kaszás Krisztián)
A belvárosi Caledonia lett az adománygyűjtés központja. A pub falára a szervezők kitették a gyerekek leveleit, hogy a kívánságokat ne csak a Facebookon lehessen látni.
Először az ötlet született meg, utána a levél sémája. “Arra kértük a gyerekeket, hogy az egyik oldalon válaszoljanak néhány kérdésre, például arra, hogy mikor voltak utoljára jók, majd soroljanak fel négy kívánságot” – folytatja Bozó Zsuzsa. “A másik oldalra pedig rajzolják le a családjukat. A terv az volt, hogy mindegyik gyerek legalább egy ajándékot kapjon, végül úgy döntöttünk, az összes kívánságot teljesítjük.”
“Utoljára akkor voltam jó, amikor szomorú volt a barátom, és én átöleltem” – írta egy kisfiú. Összesen 83 gáborjáni alsótagozatos és óvodás küldte vissza a leveleket.
Önkéntesek a beérkező ajándékokat csomagolják a Caledonia különtermében. (Fotó: Hernád Géza)
Az emberek fele pénzt adott, így a szervezőkre várt a feladat, hogy beszerezzék például Violetta titkos naplóját… (Fotó: Hernád Géza)
Az ajándékok kiosztására a gáborjáni templomban került sor. Ide jött a Télapó is. (Fotó: Kaszás Krisztián)
Ide várta a falu lelkésze, Tóth József a helyieket és az adományozó csapatot. (Fotó: Kaszás Krisztián)
A lányok részéről a babakocsi babával volt a legnépszerűbb ajándék. Na és a pörgős szoknya, a kopogós cipő. (Fotó: Kaszás Krisztián)
A fiúknál a slágertéma a foci volt, illetve minden, ami Star Wars. (Fotó: Kaszás Krisztián)
Gyakorlatilag mindegyik gyerek kért meleg kabátot és pulcsit… (Fotó: Kaszás Krisztián)
A gyerekek közül sokan most kaptak életükben először ajándékot. “Volt olyan gyerek, aki elvette az ajándékot, megköszönte, játszott vele, majd a búcsúzásnál visszaadta – meséli Zsuzsa. – Kiderült, hogy azt hitte, csak kölcsön kapta, csodálkozott, hogy az övé…” (Fotó: Kaszás Krisztián)
Ennek a nagyfiúnak a húga ezt írta a Télapónak: “Szeretnék egy saját ágyat, íróasztalt és egy szekrényt.” A falu lelkésze szerint a legtöbb gyereknek valóban nincs semmilyen saját bútora, még saját ágya sem. (Fotó: Kaszás Krisztián)
Ennek a kívánságnak az örökbefogadója személyesen ment el Gáborjánba, hogy átadja és össze is szerelje a kislány ágyát. (Fotó: Kaszás Krisztián)
Önkéntesek, szervezők, a polgármester, a lelkész és mások a faluból. “Attól működött a program, hogy az adományozás nagyon személyes lett – mondja Bozó Zsuzsa. – Látták az emberek, hogy kinek megy az ajándék, és tudták, hogy az, amit vesznek, vagy amire a támogatást adják, kimondhatatlanul nagy örömet fog okozni…” (Fotó: Kaszás Krisztián)
| Gáborján mellett egy debreceni fogyatékos otthon lakói is írhattak leveleket a Télapónak. A civil adományozók így összesen 135 gyerek kívánságait teljesítették. A támogatók között nemcsak magánszemélyek voltak, hanem a Jack Doyle’s ír kocsma és a Whiskynet, a Budapest Celtic focicsapat, valamint az English School of Budapest és az Osztrák Iskola. |