Teszteltük: 6 látványos kísérlet, amit próbálj ki a gyerekeiddel

Kun Gabi | 2016. Február 17.
Találtunk egy cikket, amiben van hat remek tudományos kísérlet, amit otthon, a gyerekekkel el lehet végezni. Mókát és kacagást ígér a cikk, meg csillogó gyerekszemeket és nagy felfedezéseket. Majdnem így történt a valóságban, de csak majdnem.

Az a bajom mindig ezekkel a szenzációs kísérletekkel és DIY dolgokkal, hogy a Pinteresten és a cikkekben remekül mutatnak, felsejlik előttem a gyöngyöző nevetés, ami kíséri az alkotás folyamatát. A végeredmény pedig pont úgy néz majd ki, mint a képeken, hiszen ha jól csináljuk végig a lépéseket, akkor csakis így lehet. Aztán minden egyes alkalommal pofára esek. A pinterestes torta szétcsúszik, a cuki kézzel készített zoknibáb nem néz ki bábnak, csak egy rosszul kitömött, csálé zokninak és a hurkapálcákból ragasztott karácsonyfadísz is úgy lógott a fán, mint egy kupac törött hurkapálca. Dísztől mentesen.

Ezekhez a kísérletekhez is így álltam hozzá, hogy jó, szépen néz ki, jól hangzik, de hiszem, ha látom.

Itt van a két nagy lányom, akik szeretnek ilyen kísérletekkel szórakozni, a kicsi pedig majd addig eljátszik körülöttünk. Ez utóbbi rögtön nem valósult meg, mert a kicsi nem bírta, hogy ő kimaradjon a buliból, viszont túl közel nem jöhetett a kísérletekhez, hiszen gyufázni is kellett hozzájuk, úgyhogy végül a két lány csinált majdnem mindent, én pedig csak az irányító voltam az egyévesemmel a karomban.

A hat kísérletből négy esetben remek lett a végeredmény, valóban csillogtak a szemek, kivéve akkor, amikor nem engedtem, hogy ők gyújtsák meg a gyufát, mert akkor azért jött a “De elég nagy vagyok már, anyaaa!” De anya szőrös szívű és nem ad gyufát még a 11 éves kezébe sem. A fennmaradó két kísérletnél viszont elhasaltunk, a mi káposztaleveleink nem színeződtek be, és a cukorkristályokra is várni kell még egy hetet. Mindkettőnél a mélységes csalódás hangjait hallatták a gyermekeim.

Első kísérlet: tűzálló lufi

Vicces kísérlet, a leírás szerint annyi csupán a dolgunk, hogy megtöltünk egy lufit félig vízzel, amit egy gyertya lángja fölé tartunk. Láss csodát, a lufi nem pukkad ki. Tényleg nem pukkadt ki, és izgalmas is volt a kísérlet, a középső gyerekem fedezékbe vonult miatta, mert azt hitte, hogy fel fog gyulladni és beterít mindent vízzel. De nem, semmi ilyesmi nem történt. A lufi egyben maradt. Az más kérdés, hogy egy lufit félig megtölteni vízzel nem is olyan egyszerű, mint kiderült. Lehet, hogy csak nekünk voltak itthon mutáns lufijaink, de tény, hogy a két gyerekem alaposan elázott a vízzel töltés közben, mert az a fránya lufi folyton kilőtte magából a vizet. Volt itt nagy sikoltozás meg nevetés és párszor átöltöztek, mire sikerrel jártak. De legalább jó móka volt.

Második kísérlet: színezett káposzta

A feladat az volt, hogy ételszínezékes vízbe állítsunk káposztaleveleket és várjunk másnap reggelig, mert azok majd jól beszínesednek. A mi káposztáink azonban csak elhervadtak, de színük nem lett egy szál sem. Igaz, hogy nem kaptam kínai kelt, mint ami az eredeti cikkben szerepelt, de úgy gondoltam, a sima kel is megteszi. Még nem adtuk fel, újra próbáljuk több festékkel, hátha csak ennyin múlik a világ dicsősége. (Eszter kolléganőnket nem hagyta nyugodni a dolog, ezért ő megcsinálta a kísérletet kínai kellel. A sikerélmény nála is elmaradt. – a szerk.)

Ilyenné kellett volna válnia.
Ilyen lett.

Harmadik kísérlet: lebegő tojás

Könnyű és jópofa a feladat: az egyik pohárba hideg vízbe, a másik pohárba pedig meleg, sós vízbe teszünk egy-egy tojást. A sós vízhez legalább 4 evőkanálnyi sót ír az instrukció. A sós vízben lebeg a tojás, a hidegben pedig lesüllyed. Valóban így is történt, volt nagy álmélkodás a lányok részéről és hiszti a kicsiéről, amiért nem adtuk a kezébe a tojásokat.

Negyedik kísérlet: gyufa lángja nélkül

Látványos kísérlet, kicsit rövid ugyan, de érdekes a jelenség. Egy gyufát meggyújtva a fehér fal elé kell tartani és zseblámpával megvilágítani. Az árnyékán nem látszik így a lángja, csak a gyufa maga. Ez bevált, tényleg csak a gyufa látszódott és még a kezemre sem égett a lángja, mire a nagy lányomnak sikerült lefotóznia, úgyhogy abszolút sikeresnek ítélem a kísérletet.

Ötödik kísérlet: cukorkristályok

Ezt várták a legjobban a lányaim, és ez volt a legnagyobb csalódás abból a szempontból, hogy nincs hirtelen, látványos eredménye. De majd egy hét múlva örülnek, remélem, amikor színes kristályokat kapnak cukorból. A feladat annyi, hogy 50 dkg cukrot 2,5 dl vízben felfőzünk, szétosztjuk poharakba, különböző színű ételfestéket rakunk hozzá és ebbe lógatjuk az előzőleg vízbe áztatott hurkapálcákat. Hideg helyen kell őket tárolni úgy, hogy a pálcák ne érjenek a pohár oldalához vagy aljához. Elvileg egy hét múlva kristályokat kell a pálcákon találnunk, amikkel aztán jól megkeverhetjük a teánkat. Bár az a gyanúm, hogy az én gyerekeim tervei között inkább az szerepel, hogy mint nyalókát elnyalogatják a cukorkristályokat.

Készül a kristály.
Ilyen lesz, ha nagy lesz.

Hatodik kísérlet: ceruzatrükk

Abszolút sikeres kísérlet, nagyon élvezték a gyerekeim, mert a feladat leírása alapján nem hitték el, hogy ilyen van. Félig kellett megtölteni egy uzsonnás zacskót vízzel és a vizes részen átszúrni ceruzákat. Láss csodát, a víz nem tört fel gejzírként, tényleg a zacskón belül maradt. Kivéve akkor, amikor a középső lányom többször bökte át véletlenül az egyik ceruzával, így az egész kipukkadt és szétfolyt. Még szerencse, hogy az előrelátó anya csak a tál fölött engedélyezte a kísérlet végrehajtását.

Összességében azért a káposztalevelek és cukorkristályok ellenére is jó móka volt, a kisiskolás korosztály számára tényleg érdekes és szórakoztató kísérletek ezek, amik nem igényelnek nagy energia- és pénzbefektetést. Egy unalmas délutánon a tavaszi szünetben majd mindenképp érdemes kipróbálni mindegyiket.

Olvass még több unaloműző ötletet:

Exit mobile version