Persze tudom: amikor az ember gyereket vár, nem szeret arra gondolni, hogy valami gond lehet. Ráadásul ha szóba kerül a koraszülés, akkor mindig a rizikófaktorokkal kezdik: ikerterhesség, az anya dohányzása, alkohol, drog, szegénység. Ha pedig ez nem érint minket, akkor azt hisszük: velünk ez nem történhet meg.
Ám ez óriási tévedés: koraszülést okozhat akár egy banális fertőzés is, és ami ennél is rosszabb: az esetek közel felében soha nem derül ki, miért érkezett korábban egy baba. A koraszülések jelentős része a legnagyobb odafigyelés és a gondos orvosi felügyelet ellenére sem elkerülhető. Ezért aki maximális biztonságra törekszik, olyan kórházat válasszon, amelynek családcentrikus PIC-je van. (Perinatális Intenzív Centrum)
| Koraszülöttnek számít minden olyan kisbaba, aki a 37-ik hét előtt jött világra. Ha csak “enyhén koraszülött”, tehát a 34-36-ik hét között bújik ki, akkor az esetek többségében nincs szüksége kezelésre, ám minél kisebb súllyal és korábban születnek a babák, annál több veszély leselkedik rájuk. A legnagyobb gondot az éretlen tüdejük okozza, ami légzési és keringési zavarokat okozhat. A kenguru módszer, a kíméletes légzéstámogatás és az anyatejes táplálás azonban radikálisan növeli az esélyeiket az egészséges életre. A szövődmények skálája nagyon széles – a súlyosak és maradandóak egyre ritkábbak, ám az enyhébbek, mint a tanulási zavar, a hiperaktivitás, gyakoribbak, mint a normál időre születetteknél. |
Azt senki nem tudja előre megjósolni, hogy ki fog koraszülöttnek életet adni. Nagy Lívia, a Melletted a helyem Egyesület alelnöke például egy teljesen időre kihordott egészséges terhesség után szembesült azzal, hogy a fia már a 27-ik héten világra kérezkedik. Semmi nem utalt arra, hogy veszélyben lenne ő vagy a babája, így sokkolta, amikor hirtelen rádöbbent, mi történik vele. Azt azonban nem is sejtette, hogy az igazi nehézségek csak ekkor kezdődnek. Neki nincsenek jó tapasztalatai a kórházban töltött hónapokról. Nem csak a folyamatos rettegés szívta el az erejét, de az is, hogy csak naponta kétszer 20 perc volt a látogatási idő, és hogy nem vehette a kezébe hetekig a kisfiát.
Nem voltam felkészülve arra hogy ilyen hirtelen újra anya leszek, hogy egy beteg, intenzíven ápolt kisfiú anyja leszek, aki folyamatos életveszélyben lesz. Nem is lehet erre felkészülni, de azóta mindenkinek hangsúlyozom: gondoljon erre is, ha gyereket vár. Legyen B-terve, tudja meg, hogy hol kaphatja meg a legjobb ellátást, és ha gond adódik, oda menjen, ne a saját orvosához.
Bár Lívia fia ma már tízéves, sok helyen még mindig nem változott semmi ahhoz képest, amit ő tapasztalt. Bizony vannak kórházak, osztályok, ahol mintha megállt volna az idő, és ahol a mai napig korlátok közé szorítják a szülő-gyermek interakciót, annak ellenére, hogy ezernyi tanulmány bebizonyította: a rendszeresen anyukájuk által dajkált babák egészségesebbek, és bizony az anyák számára is hasznos, ha hamar és utána gyakran ölbe kaphatják a gyermeküket, még akkor is, ha csövek lógnak ki belőle és nem tud még önállóan lélegezni. Ez segíti a szoptatás sikerességét is, ami a koraszülöttek számára szó szerint életmentő, mert segít megelőzni az életveszélyes bélelhalást és a tapasztalatok szerint az anyai karban nyugvó babának a légzése, keringése is sokkal jobb. A fertőzés pedig, aminek érdekében a szülőket kizárják, szinte soha nem fordul elő. Az anyák nem jelentenek veszélyt a gyerekükre, még akkor sem, ha az koraszülött, sőt az anyatejjel táplált koraszülöttek esetében az egyébként gyakori szövődményként jelentkező fertőzések minden formája ritkább.
Merthogy azt azért mindenki tudja: koraszülöttnek lenni nem jó. Ezek a kisbabák már néhány órásan megtapasztalják a fájdalmat, a stresszt, és nem kaphatják meg ugyanazt a törődést, szülői érintést, mint időre született társaik.
Persze változások vannak már Magyarországon is. De ez még mindig nehéz és lassú folyamat. Tiltakoznak azok az idősebb orvosok, akik megszokták, hogy az általuk követett módszerek eredményesek, és a nővérek is; mivel nem utaznak külföldre, nem látják, nem tapasztalják meg, hogy a szülő nem gát, hanem segítség is lehet. De egyre több olyan hely van, ahol minden olyan, amilyennek lennie kell. Nagy Lívia segítségével, aki egyesületi munkája során a szülőkkel és szakszemélyzettel folytatott beszélgetés révén rengeteg kórházat megismert, végigvettük azokat a PIC központokat, ahol minden úgy történik, hogy a babának és a családjának a legjobb legyen.
A legfelkészültebb helyek:
1. Honvédkórház – MH Egészségügyi Központ, Budapest
A PIC ellátást az elmúlt években radikálisan átalakították a babák igényei szerint. Európai mintára a korábbi napi pár órás látogatási időt 24 órára hosszabbították, és soha nem küldik haza a szülőket, inkább bátorítják, hogy minél több időt töltsenek a gyerekeikkel. Hitvallásuk, hogy nemcsak gyerek, hanem család is születik, ezért fontosnak tartják, hogy a babák minél hamarabb fizikai kontaktusba kerülhessenek az anya mellett az apával is, méghozzá szoros bőrkontaktusba. Olyan apróságokra is gondolnak, mint a szülők parkolási lehetőségeinek könnyítése vagy az ingyenes ágy és étkezés az anyának. Apró figyelmesség, de nagyon jól tud esni: a baba nem akkor fürdik, amikor annak meg van szabva az ideje, hanem akkor, amikor apa megérkezik: nehogy kimaradjon ebből a fontos élményből.
2. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekgyógyászati Intézete
Bátorítják a korai anya-gyermek kötődést, az édesanyák bármennyi ideig a gyermekük mellett tartózkodhatnak. Ha a koraszülött állapota megengedi, a bőr-bőr kontaktust szorgalmazzák. Immáron 30 éve támogatják a kizárólagos anyatejes táplálást. Évente 100 egy kiló alatti kisbabát is kezelnek a 40 ágyas osztályon.
3. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Az utóbbi egy évben radikálisan megemelték a szülők látogatási idejét, és egyre több esetben támogatják a kenguru módszer alkalmazását, melynek keretében a csecsemőt nem választják el az édesanyjától, és annak meztelen mellkasán pihen úgy, hogy a bőrük összeér.
4. Cholnoky Ferenc Kórház Veszprém
A húszágyas koraszülött osztályon évente 300 kisbabát látnak el. A kenguru módszert követik, mert erre, úgy vélik, nemcsak a babának van szüksége, hanem az anyának is. Ingyenes anyaszállóval és étkezéssel segítik a szülőket abban, hogy napi 24 órát a gyerekük mellett lehessenek. A kórházban működik a Bébi Koraszülött Mentő Alapítvány, mely a más kórházban világra jött koraszülöttek szállítását biztosítja.
5. Zala Megyei Kórház Zalaegerszeg
2000 óta biztosítják, hogy az ezer grammot elért újszülötteket a nap 24 órájában bármikor megszoptathassa az édesanyjuk. Jelenleg a koraszülöttek 80 százaléka anyatejes babaként megy haza, ami óriási eredmény.
6. Budapest, SE ÁOK
Ide azok a koraszülött babák kerülnek elsősorban, akiknek sebészeti beavatkozásra van szükségük, vagy oxigénhiánnyal születtek. Tehát az ő helyzetük nagyon nehéz, az életkilátásaik is rosszabbak, így a szüleik is jóval elkeseredettebbek. Ez óriási lelki terhet ró az orvosokra és a nővérekre, de mivel naponta látják, hogy a tragédiák mellett csodák is történnek, ez óriási erőt ad nekik. Lehetőségeikhez képest pártolják az anya-gyermek kötődést segítő kenguru módszert és a szoptatást, bár ezekre a babák állapota miatt nincs mindig lehetőség. Az országban először itt indult el a PIC Ringató program, amikor a szülők zeneterapeutával együtt énekelnek a PICi hősöknek.