Shona Sibary, brit családanyánál egy magyar gyerekcsősz tette be a kaput. Előtte már tizennégyet elfogyasztott belőlük, és a reptéren, ahogy Áron gépe felszállt, megfogadta: soha többé!
Aztán rájött, hogy nem kellemes belefulladni a szennyes ruhába, és mégiscsak jólesik, ha van, aki mos, takarít, vasal és vigyáz a neveletlen gyerekeire. Mindezt heti 100 fontért, amiért egy brit nanny szembe röhögi, de egy fiatal külföldinek jó pénz. “Kap ingyen angolórát, kaját és szállást – mi kell még?” – kérdezi Shona. Nos, némileg emberségesebb bánásmód, az kellene. Mindenesetre becsülendő, hogy a nő kíváncsi volt, mi az, ami nagyon kiakasztotta a bébiszittereket, akik közül csak kettővel volt jóban.
A bébiszitterek panaszlistája
- Mindennap végtelen mennyiségű házimunka a gyerekfelvigyázás mellett. “Ha nem tudsz abban segíteni, amire szükségem van, akkor el is mehetsz” – mondta az erre panaszkodóknak Shona. Tiszta sor.
- Shona egyedül hagyta a három hónapos és a kétéves gyerekét egy 18 éves lánnyal, aztán elment a férjével síelni. Utólag belátja, hogy biztos azért, mert besokallt, és ez elhomályosította a tisztánlátását. Aha, eléggé.
- Őrjítően maximalista volt. Olyanokra is emlékeztette a bébiszittert, hogy tegye vissza a filctollak kupakját, mert különben kiszáradnak. Közben a gyerekek meztelenül rohangásztak az udvaron. Azt viszont nem bánta.
- Ok nélkül féltékenykedett egy nagyon csinos lánnyal – aki azelőtt nem mellesleg egy amszterdami éjszakai klubban volt táncos. Shona végül megfogadta, sosem fog magánál csinosabb nőt alkalmazni.
- A gyerekek uraltak mindent, dobálták az almacsutkát és a cukorkáspapírt. A kisfia saját pisijével töltött vízipisztollyal köszöntötte a bébiszittert, a nagyobbak tinibarátaikkal egy jól sikerült buli után összehányták a kertet.
- A szoba, ahol a bébiszittert elszállásolták, kicsi volt és ablak nélküli, de erre Shona csak legyintett, mondván: az idejük nagy részét úgyis kint fogják tölteni.
- Amikor a gyerekek nagyobbak lettek, és nem attól kellett óvni őket, hogy üveggolyót dugjanak az orrukba, hanem hogy valami kemény drogot, akkor kitalálta a család, hogy jól jön két dolgos kéz az istállótakarításnál, a fű- és a sövénynyírásnál. Amivel amúgy nincs gond, ha az ember kertésznek jelentkezik és meg is fizetik.
- Mentségére legyen mondva, Shonának megvolt a jó oldala is. Laza volt bizonyos dolgokban, az egyik lánynak például elnézte, ha fiúkat csempészett a hálószobájába, vagy éjszakánként diszkózott. Egy másikat a nap végén megkínált egy pohár borral, és a gyerekre mutatva így poénkodott vele: “Úristen, nem egy rémálom?” A francia lány magában azt gondolta: “Inkább te vagy az.”
Milyen egy jó bébiszitter Shona szerint?
Jól bánik a gyerekekkel, és flottul kézben tartja a háztartást. Laza, nem szeszélyes, nem ítélkezik az anya felett, amikor az rossz passzban van. Volt olyan lány, aki mellett akkor is jó anyának érezte magát, amikor pontosan tudta, hogy nem az.
Persze lehet, hogy egy pszichológus sem ártott volna Shonának, nem csak egy bébiszitter. Igaz, akkor egy kicsit mélyebben kellett volna a zsebébe nyúlnia.