“Egy hosszú és fárasztó munkanap után nincs is jobb, mint végre becsukni magunk mögött a munkahely ajtaját. Ugye? Ám előfordulnak olyan napok, amikor a munkából arra érek haza, hogy a csodaszép feleségem nyúzott és elgyötört a gyerekneveléssel járó feladatok miatt. Ellentétben velem, neki nincs munkaideje, és senki nem fizet az esetleges túlórákért sem. Nincs betegszabi, se más egyéb szabi, és nem jelent számára könnyebbséget egyetlen munkaszüneti nap sem.
2011. május 3-án lettél anya, 2014. augusztus 8-án pedig megszületett második közös kisfiunk is. Tudom, nem könnyű ez. Nem könnyű két fiúval, akik sosem állnak meg, és akik még nem tudják eléggé értékelni azt, amit értük teszel. Pedig rengeteg mindent teszel. Mindennap a puha ágyból kelnek ki, amihez te mostad és vasaltad az ágyneműt. Míg megreggeliznek, te összekészíted a nagyobbik uzsonnáját, amit magával vihet az óvodába.
Miután a nagyot oviba vitted, hazamész, hogy a napot a kétévesünkkel töltsed. Az egész délelőtti rohangászás és játék után lefekteted, hogy legyen elég energiája a nap második feléhez is, miközben pontosan tudod, hogy neked pihenésre nem lesz lehetőséged. Míg a fiunk alszik, te a házimunkát intézed, aztán – miután a kicsi felkelt – együtt elmentek a nagyért az oviba. Ezután elkészíted a vacsit, hogy mire megjövök, én is tudjak mit enni.
Mindegyik napod nehéz nap, épp ezért nem tudom elégszer elmondani, mennyire csodálatos vagy, hogy mindennek ellenére sosem jelentesz beteget, sosem adod fel, és még a rossz napok után is azzal a gondolattal fekszel le, hogy holnap bármi történjék is, elölről fogod kezdeni. Fantasztikus és csodálatos anya vagy, és még ha most ezt nem is érzed így, te vagy a legnagyszerűbb dolog, ami a fiainkkal történhetett. Szeretlek, szeretünk, mindenért, ami te vagy.”
Olvass még többet apák vallomásáról az NLCafé oldalán:
- 5 dolog, amit az apukák szeretnének elmondani az anyukáknak
- Egy apa vallomása
- Férfivallomás egy csúnya válásról