Az ítélettel a táblabíróság helyben hagyta az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék határozatát. A negyvenéves nő, aki a terhességet mindvégig titkolta környezete előtt, 2003. október 13-án éjjel hasi fájdalmakra és vérzésre ébredt, majd megszülte életképes gyermekét. Ezután lepedőbe csavarta a kisfiút, majd mintegy húsz percig magához szorította, megfojtva ezzel az újszülöttet. A holttestet egy reklámtáskában egy bokor alá rejtette, később a szülés nyomait eltakarította. A gyermeket másnap egy hajléktalan találta meg.
A bírói tanács elnöke indoklásában elmondta, hogy a Tatabányai Törvényszék semmilyen eljárási hibát nem követett el, a szakértői véleményekből pedig helyesen következtetett arra, hogy fulladás okozta a gyermek halálát, amelyet a vádlott idézett elő. Megalapozatlannak ítélte a vádlott és védője azon védekezését, hogy a nő gondatlanságból követte el cselekményét, mert az asszony korábban már ötször szült, így tudnia kellett, hogy élve született a gyermek. Azzal, hogy a légzőnyílásokat elzárta, “egyenes szándékkal követte el az emberölést” – mondta a bíró.
Hozzátette: a vádlott aznap este a megszokottól eltérően nem a gyermekeivel egy szobában feküdt le, és maga mellé készített egy ollót és egy csipeszt, ebből helyesen következtetett a törvényszék arra, hogy a nő számított a szülésre. A bűntényre azután derült fény, hogy a börtönbe került apától DNS-mintát vettek, amely egyezést mutatott a halva talált újszülött DNS-ével. Ez alapján jutottak el a vádlotthoz a hatóságok.