„Három éve kértem meg az exférjemet, hogy költözzön el. Nincs közös gyerekünk, nem volt semmi bonyodalom, hamar kimondták a válást. Nem csinált semmi disznóságot, nem csalt meg, nem ivott vagy drogozott, nem volt agresszív sem, csak rettentesen untam magam mellette.
Hiányzott belőle a spontaneitás, de teljesen. Megőrültem tőle, hogy számára egy szombat reggeli nagy bevásárlás azt jelentette, hogy aznap már nem mehetünk sehová, mert elfáradt, és nincs kedve kimozdulni.
Nem bírtam, hogy nem lehetett azt mondani, hogy munka után csak úgy üljünk be egy étterembe, mert az neki felfoghatatlan volt, hogy nincs előre eltervezve. Minden programot hetekkel előre kellett vele egyeztetni, különben kiborult, hogy így nem lehet kézben tartani az életünket, ha hirtelen ötletekkel állok elő.
Képünk illusztráció – Forrás: Unsplash
Pedig egyébként nem akartam sokat, nem arról van szó, hogy egyik napról a másikra utazni szerettem volna a világ másik végébe, csak néha jó lett volna, ha úgy vagyunk együtt, ahogy jön, ahogy az élet hozza. Túl szervezett volt nekem ez az élet, úgy éreztem, meghalok az unalomtól mellette, ezért úgy döntöttem, újra szeretném kezdeni, megtalálni azt, akivel tényleg összeillünk.
Most, három év elteltével már úgy látom, lehet, hogy hibáztam. Nem vagyok szerelmes az exférjembe, csak még ennyi idő elteltével is rettenetesen hiányzik a jelenléte.
Az első évben rákapcsolatam a randizásra, de nem sok pozitív élményt szereztem, úgyhogy aztán inkább a sorsra bíztam magam, töröltem minden regisztrációmat a társkereső oldalakról. A sors pedig nem nagyon akarja az utamba sodorni életem párját, én meg egyre magányosabb vagyok. Persze vannak barátaim, akikkel remekül érzem magam, de mégis hiányzik egy olyan társ, amilyen az exférjem volt, akivel a mindennapjaimat megoszthatnám.
Lehet, hogy igazából csak félek, hogy örökre egyedül maradok, és ezért érzem azt, hogy hiányzik az exférjem. De az is lehet, hogy azért nem találok rá a társamra, mert lélekben még mindig ragaszkodom az exemhez. Akárhogy is van, már jó lenne továbblépni. Vagy visszalépni az exemhez. Vagy bármerre lépni már egyet, mert nagyon fárasztó a jelenlegi helyzet.”