„Akarsz új táskát? Ja, nem hordasz táskát?” – Iskolakezdés első osztályban és gimnáziumban

Bodrogi Eszter | 2018. Augusztus 27.
Nem tudom, ki készül jobban az első osztályos gyereke első iskolai napjára, a gyerek vagy az édesanyja, de nem csodálkoznék, ha az anyuka lenne az.

Valljuk be őszintén, hacsak nem okoz komoly anyagi gondot a tanszerek megvásárlása, akkor azért nem olyan rossz móka a szebbnél szebb iskolatáskák és illatos radírok között válogatni. Az elsős gyerek anyukája még okos és előrelátó. Általában a tanító néni is jó fej, és már júliusban elküldi a beszerzendők listáját, némi praktikus tanáccsal kiegészítve a táskára vonatkozólag például.

Ilyenkor még kevesen vannak a hipermarketek írószerosztályán, de már kezdik feltölteni a polcokat. Radírozható tollból, amit nekünk ajánlottak, még kapható legalább tízféle. Próbáljon meg az ember januárban ilyesmit vásárolni, már csak a webshop marad húzós szállítási költséggel. De nyáron még minden van az olcsótól a drágáig, a jó minőségűtől a gagyiig.

A Facebookon az elsős anyukák elkezdik megosztani az aggodalmaskodó kérdéseiket, amire minden túlzás nélkül legalább ötvenféle válasz érkezik a legkülönbözőbb témákban.

Kérdés: Szoktatok-e innivalót csomagolni a gyereknek?

Válaszok:

Kérdés: Milyen tolltartót vegyek?

Válaszok:

Képünk illusztráció – Forrás: Unsplash

Érdemes vagy szabad olyan méregdrága füzetet vásárolni, amin egy cuki, nagy szemű kiscica van?

Elvonja a gyerek figyelmét az órán? Irigyek lesznek az osztálytársak? Mibe kössük a könyveket? Átlátszó öntapadósba, ami alatt MINDIG maradnak kis buborékok, csak a könyvkötő mesterek tudják jól rásimítani a könyvekre, vagy egyszerű nejlonba? Színes legyen a borító, hogy könnyű legyen az iskolatáskában is felismerni? Ha csak hétvégén hordják majd haza a könyveket, akkor mégis minek az a minibálbérbe kerülő szuper ergonomikus hátitáska, amit jövőre már nem akar hordani, mert ciki lesz az unikornis rajta?

Ünneplőruha, ünneplőcipő az évnyitóra. Tornaruha, fehér talpú tornacipő, mert a többi nyomot hagy a tornaterem padlóján. Tisztasági csomag, benne konyharuha, hogy kulturált körülmények között tudjanak uzsonnázni. Üzenőfüzet, leckefüzet, mesefüzet. Zsírkréta, vízfesték, hat darab ecset, száz rajzlap, üres konzervdoboz a víznek, műanyag nem jó. Rajztábla. De most komolyan! Számolókorong, dobókocka, zsebtükör, mértani rúd. Papír mérőszalag. Az IKEA-s nem jó, az ingyen van. Vonalzó. Gyurma. Csak egyszínű, a színes nem jó. Miért?! Váltócipő a napközibe. Füzetcsomag, órarend, kivágható betűk betűtartó mappával, kivágható papírpénz műanyag tasakkal.

Zsinór, ragasztó, lehetőleg olyan, ami ragaszt, de kijön a ruhából is. Nincs közös metszete ennek a két halmaznak egyébként, de a halmaz majd csak másodikban tananyag. Lekerekített végű papírvágó olló. Legyen jó minőségű, hangsúlyozza a tanító néni. Legyen is, hogy azt hagyja majd el az első hét végén, vágja rá a tapasztalt anyuka. „Mindent tudó doboz.” Nagy műanyag doboz, amiben az iskolában tárolhatják a gyerekek a fentieket.  Decemberre kiürül a doboz, februárra elvész a doboz is. Vállfa, tornazsák, mackóruha a hűvös napokra az udvarra. Mindenre írjuk rá a gyerek nevét, hátha valami mégis előkerül egyszer.

Ehhez képest a gimnáziumban:

Akarsz új táskát? Ja, nem hordasz táskát? Kilencedikben még kicsit tapos az anyuka, új füzeteket vesz, de tizedikben jó lesz a kilencedikes is, amiben még van hely. Semmit nem kell már bekötni, se füzetet, se könyvet. Tolltartója csak pár nagyon rendes lánynak van, ők látják el írószerrel egyébként az egész osztályt.

Létezik az osztályradír fogalma, ezen osztoznak harmincan. Tornazsák nincs, a tornacuccot szintén csak a lányok hordják haza, a fiúk év végén kidobják. Szerencsére. De biztos vannak kivételek.
Bérlet, diákigazolvány, feltöltött telefon, fülhallgató. Indulhat a gimi.

Exit mobile version