Vannak dolgok, amikről csak akkor tudjuk meg, hogy mennyire jók – vagy éppen nem azok -, ha a saját bőrünkön tapasztaljuk meg a hatásukat. Ugyanez a helyzet a játékokkal is, persze esetükben az a legjobb, ha az aprónép teszteli azokat. Így az ünnepek közeledtével ez nekünk, felnőtteknek is nagy öröm, hiszen megtudhatjuk, hogy a kinézett ajándéknak mennyire örülnek a kispajtások. A Hot Wheels adventi naptárát teszteltük, Magyarországon elsőként egy kalandvágyó nagycsoportossal, aki nemcsak lelkes, hanem őszinte is.
Már az első fül kinyitása nagy izgalmakat hozott, hiszen egy menő piros autó bukkant elő a papírzsebből. Kérdezni sem kellett, hamar megtudtam a kis tesztelőtől, hogy azért piros a járgány, mert az a télapóé, akinek az egyenruhája miatt csakis piros lehet a kocsija is.
A következő fülek kacagást is tartogattak a szuper játékok mellett. Bevallom, felnőttként én nem jöttem rá, miért van veresenyautó az adventi csomagban, de a hatévestől jött a válasz: amikor a télapónak már kevés ideje maradt a csomagok kihordására, csak egy versenyató segíthet neki.
Ha nem lenne több nyitogatni való fül, akkor is nagyszerűen eljátszana bármelyik gyerek a pályán a rámpával és az autókkal – órákig. Tanusítom, működik. Így nem csoda, hogy a 24 zsebes adventi álomnaptárba már az első fülek kinyitása után beleszeretnek a kis Hot Wheels rajongók.
Persze az is igaz, hogy ha még több a játék, még nagyobb a lelkesedés. Na meg még több kérdés is. Közülük a legfontosabb a számos vezetéstechnikai titkot feszegető tudakozódás után ez volt: “Ugye nem marad egyedül a rénszarvas?”
Rudolf egy darabig bizony egyedül mókázott a téli kalandpályán, ám ez egyáltalán nem viselte meg sem őt, sem a kis adventi naptár tulajdonost, hiszen mindketten áhítattal figyelték, hogyan kanyarognak, ugratnak az autók az izgalmas pályán és a rámpán.
Persze később nemhogy a rénszarvas nem maradt egyedül, de az egyik zsebből kiszabadult egy jeti is. A fülek nyíltak, az apró kezekben pedig megelevendett a csodaszán és életre kelt a teljes a jégbe zárt birodalom.
A hótoló és a sítalpas harcából szerencsére nem lett semmi, mert a jeti időben beavatkozott. A szarvasok közben elindultak a télapóért, aki állítólag a csomagokat pakolta épp a jeges világ láthatatlan oldalán. Én elhittem legalábbis.
Az események – a hangokból és a kanyarok ívéből ítélve – akkor érték el a tetőfokot, amikor az összes autó megtankolva, egymást követve kipróbálta a jeges rámpát. A hóember volt a ceremóniamester, a jeti a csendes, de erős biztonsági őr.
A jeges kalandozás végén, a nagy kérdésre pedig, hogy egy vagány nagycsoportos szerint mennyire menő egy ilyen adventi naptár, és hogy vajon a többi gyerek is szeretne-e hasonlót, az egyértelmű válasz hamar megérkezett: “Szerintem mindenki nagyon akar egy ilyet.”
