Aki sikeres a pénz világában, az jól tudja, hogy épp úgy kell gondozni a pénzügyeket, mint egy kertet, és számon kell tartani minden egyes kiadott és bevett fillért. Nem nehéz dolog ez, mindössze egy kis rendszerességet és fegyelmezettséget követel meg – viszont cserébe elfeledkezhetünk arról a nyomasztó érzésről, amit az okoz, hogy fizetés előtt egy héttel már kiürül a pénztárcánk.
Egy kis rendezettség és fegyelem kell csak ahhoz, hogy a pénzügyeid jobban alakuljanak
Vásárlás hobbiból
Ha bemész egy nagyobb bevásárlóközpontba vagy szupermarketbe, azonnal a csábítások hálójába kerülsz. Aki ez ellen nincs felvértezve, könnyen eshet abba a hibába, hogy olyan dolgokat is megvesz, amikre igazából nincs is szüksége. Az üzletek rá is játszanak erre a gyengeségünkre, és nagyon tudatosan úgy helyezik el a termékeiket és úgy irányítanak a polcaik között, hogy minél többet vásároljunk. Különösen nagy veszélyt jelent ez azokra nézve, akik az élvezet miatt, úgymond hobbiból vásárolgatnak, ami egyébként bizonyos mérték felett ugyanolyan kóros jelenség, mint az alkoholizmus vagy a kábítószer-függőség, és hasonlóan drámai következményekkel is jár. A legjobb ellenszere ennek az, ha felkészülten, pontos bevásárlólistával megyünk a beszerző körútra, és csak azt vesszük meg, ami a cetlin szerepel. Egy másik tipp, ami be szokott válni, ha nem éhesen állunk neki vásárolni: kimutatható ugyanis, hogy „éhgyomorra” olyan termékeket is a kosárba teszünk, ami egyébként felesleges.
Nincs pénzügyi tervünk
Ha általában véve tervezés nélkül bánunk a pénzügyeinkkel, az nagyjából olyan, mint amikor bevásárlólista nélkül megyünk a boltba. Tudatosság és konkrét célok, tervek hiányában könnyen elcsábulhatunk, és olyan kiadásokba verhetjük magunkat a pillanat hevében, amit egyébként nem engedhetnénk meg magunknak, és hosszú távon megrengetik a financiális helyzetünket. De mit jelent a pénzügyi tervezés? Mint minden tervnek, ennek is vannak világosan meghatározott céljai: például az, hogy egy bizonyos határidőre egy konkrét összeget félretegyünk. Önmagában azonban nem elég ösztönző erő az, hogy „legyen egy kis félretett pénzünk a bankban”. Ha ezzel az összeggel nincs határozott szándékunk, akkor könnyelműbben hozzányúlunk majd, ezért azt is érdemes tudatosítanunk magunkban, hogy milyen szándékkal spórolunk. Lehet ez vésztartalék képzés, nyaralásra szánt pénz, lakásfelújítási „alap” vagy kezdőtőke háztartási eszközök, autó vásárlásához, esetleg egy vállalkozás beindításához vagy befektetés megvalósításához. Egyszóval adjunk nevet a gyereknek, adjunk célt a megtakarításoknak, és mindjárt komolyabban, fegyelmezettebben állunk majd hozzá.
A pénzügyi tervezés másik fontos eleme, hogy pontosan meghatározzuk, egyéb tételekre mennyit fordítunk. A szakértők egyébként azt tanácsolják, hogy a bevételeink felét fordítsuk megélhetésre (rezsire, élelmiszerre), 30 százalékát kedvtelésekre (utazás, hobbi, szórakozás), 20 százalékát pedig megtakarításokra. Itt nem az a fontos, hogy összegszerűen mennyit tesz ki az a bizonyos 20 százalék, hanem az, hogy ezeket az arányokat megtartsuk, ha van rá módunk, és a megélhetésünk nem emészti fel a teljes jövedelmünket.
Végül egy éves költségvetési tervet is érdemes készíteni a pénzügyi terv részeként. Ebben hozzávetőlegesen ki kell számolni, milyen kiadásaink lesznek – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítástól kezdve az áramfogyasztásig –, és azt is, mennyi bevételre számíthatunk. Az egyenleg alapján láthatjuk majd, hogy mekkora megszorításra, költség átcsoportosításra van szükségünk, vagy azt, hogy mennyi az a pénz, amit felhőtlen örömmel elszórhatunk arra, amire csak tetszik.
Nincs könyvelésünk
Ha van egy pénzügyi tervünk, még mindig sok feleslegesen kiadott forint gurulhat ki a kezünk közül. Ezeket a forintokat csak úgy találhatjuk meg, ha pontos könyvelést vezetünk. Ebbe egy hónapon át minden olyan tételt írjuk fel, amire pénzt adtunk ki – még ha az egy doboz gyufa is volt –, majd hó végén elemezzük ki a könyvelést. Látni fogjuk, hogy még mindig akadnak olyan pontok, ahol lehet spórolni – például a villanyszámlán úgy, hogy kisebb fogyasztású izzókat használunk, lejjebb tekerjük a hűtőt és a bojlert, vagy úgy, hogy egyes tartós élelmiszerekből nagyobb tételben, így olcsóbban vásárolunk. Ezek a költséglefaragások tételenként csak néhány száz forintot adnak ki, és így jelentéktelennek tűnhetnek, de ha összeadjuk őket, és kiszorozzuk, hogy egy évben mennyi pénz marad velük a zsebünkben, akkor mindjárt másként tekintünk rájuk. Ezekből a „fillérekből” ugyanis év végére több tízezer vagy akár százezres nagyságrendű megtakarítás is összejöhet.
A könyvelésnek azonban nem csak a kiadások pontos rögzítése a része, hanem a bevételeké is. Ebbe a rovatba is minden „apróságot” fel kell vezetni – a nagymama által adott pár ezer forintos zsebpénztől kezdve a havi fizetésünkig. Ha mindkét oldalt lelkiismeretesen vezettük, hó végére világosan látjuk majd, hogy is állunk. Ha az egyenleg negatív, akkor sürgősen változtatni kell, hogy az eladósodást elkerüljük, ha pedig pozitív, akkor jó irányba haladunk afelé, hogy hosszútávon gyarapodjunk.
A cikk megjelenését az UniCredit Bank támogatta.
