35 vagyok, náthás, és nő, családanya. Pihenni esélyem sincs, a takonykórt szokás szerint lábon hordom ki, szeretnék ugyan ágyban párnák közt gyógyulni, de nem tudom beiktatni a heti szokásos értekezlet, a céges vacsora, a fiam úszásbemutatója és az anyósom reumakezelése közé. És most tegye a szívére a kezét minden nő, aki valaha rendesen ki tudott feküdni egy betegséget. Na ugye! Nekünk egyszerűen nincs időnk a nagy és látványos náthára és a diadalmas gyógyulásra. De van igazság a földön, a pasik ugyanis szerencsére kifejlesztették a férfinátha műfaját, ami egy rendes 3-4 napos dráma összes kötelező elemét tartalmazza. És igen, a szó létezik, a Cambridge szótárban egészen pontosan leírják a jelenséget a „man flu” címszó alatt, ezek után pedig senki nem kérdőjelezheti meg többé, hogy a férfiak és a nők betegséghez való hozzáállását ideje a helyén kezelni. A pontos kép kedvéért átnéztem, hogy a nátha/influenza/megfázás egyes sarokpontjait hogyan éljük át mi, nők és mit éreznek, vagy legalábbis mit tapasztalunk a pasiktól.
Érzem, hogy holnap már nem ugyanúgy kelek…
A nők
Kicsit fáj a bőrünk és olyan tompábbak is vagyunk, úgyhogy szerzünk egy csomó gyömbért, lereszeljük és megesszük, csíp, de kibírjuk, még van esély, hogy holnapra jobban legyünk.
A férfiak
Pokolian rosszul vannak, kicsit a látásuk is tompább, bevesznek egy csomó C-vitamint, de a gyömbéres rettenetre nemet mondanak, ők egy másik gyógymódban hisznek inkább: az intenzív sóhajtozásban.
37.5
A nők
Remek, hőemelkedés. Reméljük, nem megy feljebb, de legalább jó tudni, hogy az immunrendszerünk dolgozik és bármi is tör ki rajtunk, pár nap, és jobban leszünk. A gyömbér mellé megérkezik az összes gyógytea és az echinacea is.
A férfiak
Láz, egyértelmű, nincs visszaút, beütött a baj. Bevesznek mindent, amit csak találnak, miközben egyáltalán nem törődnek azzal, hogy valójában csak hőemelkedésük van és nem lázuk. A sóhajtozást egy újabb látványos elemekkel turbózzák fel, az önmaguk elé révedéssel és teátrális szenvedéssel.
Fotó: Getty Images
Köhögés, prüszkölés, orrfolyás – üdv a sűrűjében
A nők
Elképesztő mennyiségű C-vitamint eszünk, tovább használjuk az összes náthaűző jóbarátot, és beszerzünk egy gyógyszertári orrkenőcsöt is. Közben aggódunk, hogy a gyereket ne fertőzzük meg, mert az már sok lenne a jóból.
A férfiak
Felkészülnek a végre, még hangosabban nyögnek, a papírzsepiket, mint háborús áldozatokat hagyják szét a lakásban. Segítenénk nekik, de minden észérvet elutasítanak, a húslevesből nem kérnek, mert úgysem érzik az ízét, a méz valójában kaparja a torkukat. Egy ponton felhívják az anyukájukat és főzetnek vele valami igazán finomat, amitől majd erőre kapnak.
Túl a nehezén, az orrlyuk már üzemel és látjuk az alagút végét
A nők
Mivel már 3-4 napja egyáltalán nem érezzük magunkat teljes értékűnek, így boldogan konstatáljuk, hogy lassan túl vagyunk a náthán. Jobb lett volna 1-2 napot ágyban tölteni, majd talán legközelebb. Veszünk immunerősítőt, mert rájövünk, hogy többet nem dőlhetünk ki a szezonban.
A férfiak
Még mindig az ágyban, de már van erejük néhány kedves gondolatra, például, hogy mit és hogyan csináljunk. De legalább már nem szenvednek. Mi óvatosan megpróbáljuk felhívni a figyelmüket, hogy másnap még nem kellene elmenni focira és lehet, hogy a vitaminszedést állandósítani kellene, de nincs esélyünk. A férfinátha ugyanis egy olyan műfaj, amelyről nem lehet senkit leszoktatni, és ez így van jól.