Az biztos, hogy a legtöbb családnak sok mindenen változtatni kell, különben baj lesz. Nagyon nehéz ugyanis a karanténban elválasztani a nappalt az éjszakától, a hétköznapot a hétvégétől.
Próbálunk épeszűek maradni: otthon három alsóssal
Zorka családja szerencsés, mindkét szülő otthonról dolgozik miközben a gyerekek tanulnak. „Az első héten teljesen szétcsúsztunk. Kiderült, hogy nem fog működni az, hogy egyszerre mind a ketten dolgozunk, a gyerekek pedig szépen, egyenes háttal ülnek az íróasztalnál és végzik a feladataikat. Mi szülők ötkor keltünk, a gyerekek nyolckor, és este tízig nem álltunk meg egy pillanatra sem. Annyira szétforgácsolódtunk, hogy többször ebédidőben derült csak ki, hogy nincs készen ebéd. Mostanra kezdjük magunkat utolérni, és büszkén elmondhatom, hogy este hétkor vége az iskolának és a munkának is, sőt hétvégén offline lesz az egész család.”
A szorongás elkerülhetetlen (Fotó: Gettyimages)
A család legfontosabb tanácsa másoknak az, hogy át kell gondolni, mitől munkanap egy nap a karanténban, ezeket a dolgokat érdemes felírni egy papírra, és hétvégén szigorúan kerülni őket. „Nehéz megkülönböztetni a napokat, hiszen mindig ugyanazt a mókuskereket hajtjuk. Ezért nekünk a hálózatról való lecsatlakozás jutott eszünkbe és már múlt vasárnap nagyon jól sikerült. Kicsit hasonlított a napunk arra, amilyennek még a karantén előtt elképzeltük, hogy milyen is lesz ez. Olvastunk, társasoztunk, igazi vasárnapi ebédet főztünk, sőt még aludtunk is ebéd után.”
Felhívott a védőnő és megmentett
Réni egyedül van otthon óvodás kisfiával, fizetés nélküli szabadságon. Úgy érzi, hogy muszáj megteremtenie a feltételeit annak, hogy ne egy egybefolyó, folyamatos masszára hasonlítson az életük.
„Nincs könnyű dolgom, és bevallom, eléggé a gödör alján érzem magam, amikor belegondolok, hogy még csak most kezdődött ez az egész, és én már most lebontanám a lakás falait ha tehetném. Ha legalább pár órányi munkám lenne itthon, akkor jó lenne, de semmit nem tudok csinálni. Minden napunk ugyanúgy telik. Felkelünk, próbálok játszani a fiammal, mintha én is gyerek lennék, ami persze nem megy.
Pontosan tizenkettőkor ebédelünk, majd táncolunk, hogy mozogjunk, délután pedig bámuljuk a tévét, majd fürdés és mese. Miután letettem a gyereket, kicsit beszélgetek a barátaimmal, és elolvasok minden borzalmas hírt a neten.” Réni csütörtökön egy kisebb pánikrohamra ébredt, nagyon megijedt, hogy mi fog történni vele és a gyerekkel, ha elhatalmasodik rajta az érzés. Szerencséjére pár óra múlva hívta a védőnő, hogy érdeklődjön a hogylétük felől, így volt kinek kiöntenie a lelkét.
„A védőnő azt mondta, hogy muszáj rendszert vinnem az életünkbe, és hétvégén kikapcsolódnunk. Adott ötleteket is, amit bevallom, elég mesterkéltnek érzek, de egy próbát megér. Úgyhogy szombaton itthon piknikezünk. Pokrócot terítek a szoba közepére, és azon fogyasztjuk majd el a közösen sütött palacsintát. A másik, amit tanácsolt, hogy igenis mozduljunk ki a lakásból legalább egy órára naponta, de olyan helyre menjünk, ahol lehetőleg nem találkozunk más emberekkel. Hát ez elég nehéz lesz, mert egy lakótelepen lakunk, de megpróbáljuk. Kirándulni megyünk az utcára.”
Megfordul a hétköznapi és a hétvégi gyakorlat (Fotó: Gettyimages)
Ellustultam, az az igazság
Gabi most mindent pont ellenkezőleg csinál, mint eddig. Egy irodaházban dolgozott, ahol kötelező volt a fehér blúz, térdig érő szoknya, zárt magas sarkú cipő, és a szolid smink. Mióta otthonról dolgozik, csak akkor öltözik fel munkaruhába, ha tudja, hogy élő meetingje lesz. Különben pizsamában ül a kanapén, sőt néha csak délben mos fogat először.
„Elképesztően lusta lettem nem egészen két hét alatt. A jó szó erre az, hogy elhagytam magam, de nem érdekel. Reggel nem kell felöltöznöm, nem kell sminkelnem, senkit nem érdekel, hogy hogy nézek ki. Abbahagytam az edzést, és a kezdeti fogadalmam ellenére egyáltalán nem tornázom online videókra. Fodrászhoz nem tudok menni, a körmöm lenőtt, rám férne egy kozmetikus. De kiderült, hogy nemcsak én csinálom így, hanem szinte az összes ismerősöm. Láttam egy vicces videót arról, hogy egy nő mennyire kicsípte magát ahhoz, hogy kivigye a szemetet. Úgyhogy meg is beszéltük a csajokkal, hogy péntek este mi is kiöltözünk, full sminket teszünk magunkra, és képernyőn keresztül koccintunk. Sőt, szombaton és vasárnap is kicsípjük magunkat. Ennyi szórakozás nekünk is jár! Pont fordítva, mint eddig bármikor.”
Hét közben szigor, hétvégén szorongás
Tamás komolyan vette a pszichológusok tanácsát és szigorú napirendet állított össze az egész család számára, amit mindenki be is tart. Ez mederben tartja a hétköznapjaikat, és elkerülik vele az összezörrenéseket. Hétvégén viszont nem volt napirend, az egész család csak lézengett a lakásban, és szorongani kezdett. Ezért inkább hétvégére is beosztják az időt, ha nem is olyan szigorúan, mint hétköznap.
„Az első közösen otthon töltött munkanapon kiderült, amit persze eddig is tudtunk, hogy nem férünk el 47 négyzetméteren négyen úgy, hogy ne mennénk egymás idegeire. Csak hogy a legfontosabbat említsem: egy vécénk van, az is a fürdőszobában. Tíz perc nyugalma se volt senkinek, még ott sem. A beosztásunk szerint a munkanapokon folyamatosan rotáljuk egymás a lakás helyiségei között. Négy óra a konyhaasztalnál, majd négy óra a nappaliban, másnap ugyanez a gyerekszobában. Órára kelünk, este tizenegykor lefekszünk, napközben is mindig meg van határozva, hogy mit csinálunk. Múlt hétvégén viszont kiderült, hogy ez a két nap csak arra jó, hogy egymás agyára menjünk, elolvassuk az összes rossz hírt az újságokban, és világvégéről képzelegjünk. Erre semmi szükségünk, úgyhogy mostantól itt is muszáj a családi operatív törzsnek intézkedéseket hoznia. Kötelező lesz a társasjátékozás, mert eddig egyszer se akart senki játszani, és hát mikor, ha most nem?”
Nincs könnyű dolgunk, mert nem tudunk programot szervezni (Fotó: Gettyimages)
A család hétvégére tette át a takarítást is, és ezt is közösen csinálják a jövőben, illetve rendeltek többféle balkonnövényt, amit megpróbálnak majd életben tartani az erkélyen. A hétvége fő attrakciója a nagyszülők meglátogatása lesz, érintés nélkül, két méteres távolságból. A család ugyanis eddig is valamelyik nagyszülőnél töltötte a vasárnapot, és ezen most se szeretnének változtatni. Nem hosszú látogatások lesznek ezek, csak 10-15 percesek a kertkapun keresztül, de úgy érzik, erre mindenkinek szüksége van, hogy ne sérüljön nagyon lelkileg.
Mindenkinek nehéz most, ezért tudatosan kell törekedni arra, hogy rendszeresen legyenek szorongásmentes, boldog pillanataink is. Érdemes kihasználni a hétvégéket, ezek a napok ugyanis keretet adnak az életünknek. Pont ezért nagyon fontos, hogy megkülönböztessük a hétvégét a hétköznapoktól akkor is, ha az adott helyzetben látszólag semmi különbség közöttük.
Ezt teszi velünk a bezártság:
Nehezen viseli a karantént a 100 éves Bálint gazda