A kamasz gyereket alig látni otthon normál esetben, nem csoda, hiszen ez az időszak számukra a barátokról és a társaságról szól. Bármikor hajlandók egy jó kis bandázásra, üldögélnek csapatostul a tereken – most nyilván nem teszik mindezt, de amúgy élnek-halnak a kortárs kapcsolatokért. A jelenlegi helyzet azonban tőlük is megkívánja a fegyelmet és az otthonülést, jogos volt tehát a feltételezés tőlünk, szülőktől, hogy meg fognak őrülni a négy fal közé bezárva. Nagy meglepetésünkre nem ez történt.
Nálunk a kamaszok például abszolút együttműködővé váltak. Mintha a karanténnal egy nagy adag érettséget és empátiát is kaptak volna, nem tudom, honnan. Mindennap sikerül meglepniük azzal, hogy önállóan, saját motivációtól hajtva elvégzik az iskolai feladataikat, ráadásul az itthoni házimunkákból is többet vállaltak át tőlem önként és dalolva.
Anyaságom tizenéve alatt talán most fordult elő először, hogy az egyik gyerekem fogta magát, és kitakarította a konyhát, majd közölte, hogy fáradtnak tűntem, nem vár semmit cserébe. Meg is mértem a lázát hirtelen.
Pár napig még vártam utána, hogy hátha előáll valamilyen kívánsággal a konyhatakarításért, de nem tett ilyet, sőt inkább még több ház körüli munkát vállalt, megkért, hogy tanítsam meg palacsintát sütni, aztán átvette a vacsorakészítés feladatát is. Persze lehet, hogy csak unatkozik, de azért még abban a hitben ringatom magam, hogy így is marad majd a karantén után.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
Nemcsak az én kamasz gyerekeim viselkednek ilyen angyalian, az ismerőseim is hasonló jelenségről számoltak be. Anett is gyanakodva állt először a fiához, amikor a 17 éves kamasz kért tőle egy szemeteszsákot, és a saját szobáját úgy kisuvickolta, hogy rá sem lehetett ismerni. Aztán beszállt a kenyérsütésbe is, mert „annyira jó dagasztani a tésztát”.
„A kamasz gyerekem teljesen kifordult magából a bezártság miatt. Néztem rá felvont szemöldökkel, amikor odajött hozzám, hogy segíteni akar a konyhában és hadd gyúrja ő a kenyeret.
Egy 17 éves fiúról beszélünk, nyilván gyanús volt a viselkedése, soha életében addig semmiféle érdeklődést nem mutatott a sütés-főzés iránt, maximum annyit, hogy mikor lesz már kész a kaja, mert egyfolytában éhes.
De most már eltelt pár hét, úgyhogy teljes biztonsággal állíthatom, hogy nincs hátsó szándéka a sok segítéssel, egyszerűen csak velünk akarja tölteni az idejét és szereti lefoglalni magát a házimunkákkal. Biztos azért is alakult így át, mert nincs hova menni, nincs kivel találkozni, az órái után valami mást is csinálna, mint hogy chaten lógjon a haverokkal, hasznosnak szeretné érezni magát, erre pedig kiváló megoldás a takarítás és a sütögetés. Odáig jutottunk, hogy már kérdezgeti, mikor sütünk kenyeret, mert dagaszthatnékja támadt.”
Bori is hasonló élményekről számolt be a saját kamasz lányáról, aki a karanténig élte a kamaszok szokásos, lusta életét, ám a bezártságtól mintha megtáltosodott volna.
„A lányom egészen meglepő módon reagált: ledobta a lustaságot magáról a karantén hatására. Én sem egészen értem, mi történt vele, de tény, hogy nem alszik délig akkor sem, ha megtehetné, hanem már reggel hétkor kocogtatja a vállamat felöltözve, hogy mikor tornázunk már, és az egészséges étkezésről kérdezget folyton.
Salátákat készít, kihozza a szennyesét a szobájából minden nap, sőt, még a macskának is ad enni önszántából, anélkül, hogy háromszor kéne érte szólni.
Azzal is meglepett, hogy kiderült, hogy szeretne közösen időt tölteni velem, esténként mindig kijön a szobájából a nappaliba, hogy válasszunk együtt filmet, lehetőleg vígjátékot, mert nem akar mindig a gépén lógni. Azért persze nagyon sok időt tölt azzal is, hogy online játszik és beszélget a barátaival (meg nyilván a tanulás is online megy), de ez természetes. Azt gondoltam, hogy majd ki sem lehet robbantani a gépe mellől, de jó nagyot tévedtem. Teljesen kinyílt. Még a végén kiderül, hogy igazából milyen szociális, empatikus gyerekem van, és nem az a mufurc, tüskés kamasz, akinek eddig mutatta magát.”
Olvass többet a kamaszokról:
„Hülye vagy, anya?” – Házi tízparancsolat a kamasz gyerekemnek
Megőrjít a tini gyerekem, hogy folyton visszabeszél